bla

Beszélgessünk a beszédről! – mondja Éles Kés és Tompa Kés a lakodalomban, míg Szent Mihály útján és a Hagyásfa árnyékában Ősz húrja zsong, Az ősz színei és a Szóló szőlő egy Késő nyári emlékkel együtt élnek Bodocs meséiben. Közben a Komposztoszt és szoroz!, hogy lássuk Fától az erdőt, ha eljön Suli hava, és Nézzük együtt Perlrott Csaba Vilmos képeit! meg a Kondenzcsíkot is. Kérdés, vannak-e Ismeretlen szigetek?, és Időkapuk a város szélén, és Mit eszik a zombiféreg? Ismerd meg magad! Pegazus hátán, Szellemvasúton, Időjátékban a Szitakötő szótár és a Nagyon zöld könyv segítségével, mert Egy hét múlva két hete, hogy ez mind: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Victor András

Szóló szőlő

Magyarország a 19. század végén Európa második legnagyobb bortermelő országa volt (Franciaország után). Ahogyan a cseheket a sörrel köti össze a közgondolkodás, a magyarokat a borivó népek között tartják számon.


Nem igaz, hogy a szőlőkultúrát a rómaiak honosították meg a Kárpát-medencében, s az sem, hogy honfoglaló őseink minden művelési fogást a helyben talált népektől tanultak el. A szőlőművelés a római hódításnál régebbi eredetű ezen a tájon. Valószínűleg már a kelták is műveltek szőlőt, és bort készítettek; a szőlőmag-leletek mutatják, hogy talán már a bronzkorban elkezdődött itt az addig vadon élő szőlő termesztése.


Bizonyos szavaink (szőlő, bor, szűr, seprő /a bor érése közben a hordó aljára kerülő üledék/, csiger / hitvány bor, amit a must kipréselése után a szőlőszemek héjára öntött vízből erjesztenek/) arra utalnak, hogy elődeink már 200 évvel a honfoglalás előtt szert tettek bizonyos szőlészeti-borászati ismeretekre, s a honfoglaláskor hozzánk csatlakozott kabar (más néven kazár) törzsek is hoztak magukkal szőlő-ismeretet.


A nomád életforma nem alkalmas intenzív szőlőművelésre, bár az ún. ligetes szőlőművelés a valamelyest nomád  körülmények között is lehetséges. A fa körül, amelyre a szőlő felfut, megritkítják az árnyékot adó fákat, s kiirtják a bozótot, mert akkor több fényt kap a növény, s ettől teltebbek, édesebbek lesznek a szemek. Így rövidebb idő alatt szőlőligeteket lehet létrehozni. A honfoglaló magyarok minden bizonnyal ezt a ligetes szőlőművelést ismerték.



(A folytatás az őszi számban olvasható)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek