bla

Szarvasok képében, Átváltozó hangok kíséretében, Változó szerepekben megtörténtek az Átváltozások. Micsoda madár lett, de nem ám A megbabonázott Zubolyból a Vérfarkasok, vámpírok és álvámpírok között! Ha eljön a tavasz és Nézzük együtt Berény Róbert képeit, akkor Az ősemlőstől az űrtüdőig Mindennapi átváltozásokat látunk. Aztán megyünk tovább, Polgártársak és polgártársnők a Színjátékok szekerén. A szavak dalolnak, ez a Szellemvasút… avagy gyógyíthat-e az író? Téged mi érdekel? A Csillámcsoda vagy Kristályország virágai? Vagy a Mesevadászathősök, segítők és bűbájkeverők, s persze Madarak közreműködésével? Vagy a Betyárélet, Alakváltásokkal? És Elmeséled, hogy mit rajzoltam?

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép

Jámborné Balog Tünde

Szarvasok képében

Az átváltozás, görög eredetű szóval metamorfózis, ősidőktől fogva izgatja az emberek képzeletét. Régi mítoszokban (hitrege, teremtéstörténet) annyi példát találunk , hogy az egész Szitakötő kevés lenne ismertetésükre. Gondoljatok csak az ókori Egyiptom állatfejű isteneire, vagy arra, hogy a görög Artemisz istennő szarvassá változtatja az őt megleső vadászt. A finn Louhi, Észak úrnője sas képében akarja megszerezni a csodamalmot. A kelták aganccsal ábrázolták egyik istenségüket.

 
A magyar népi hiedelemvilágban is találkozunk átváltozásokkal. Dél-Alföldön a múlt század végén még ismertek az öregek táltosokról szóló történeteket. A táltos a néphit szerint természetfölötti képességekkel rendelkező személy. Foggal vagy hat ujjal születik, és állattá tud változni: bika képében viaskodik a többi táltossal.
 
Az észak-amerikai indiánoknál és az ázsiai nomád népeknél egyes törzsek, nemzetségek medvétől, sastól vagy szarvastól származtatták magukat. Az állatős neve gyakran tabu volt, kimondása tilalom alá esett. Csak tulajdonságai által lehetett megnevezni. Ilyen körülírással keletkezett a mi szarvas szavunk is. 
 
Ősi hitvilágunk egyik mitikus állata a szarvas, a pusztai népeknél az égbolt, sőt, a világmindenség szimbóluma, magán hordja az égitesteket. Ezt a képet őrizte meg a dozmati regös ének: Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap, / Oldalamon vagyon árdeli szép hold,/ Jobb vesémen vannak az égi csillagok... (Az árdeli jelentése ismeretlen, mostanra elhomályosult.) 
 
A szkíta sírokból szépséges aranyszarvasok kerültek elő, és a hun-magyar mondakörben egy csoda-szarvast üldözve lelnek új hazára Ménrót király fiai. 
 
A mitikus szarvas a kereszténység felvétele után sem tűnt el. Szent László legendájában égi követként jelenik meg; a király szerint angyal, aki megmutatja, hol kell templomot emelni. Több dunántúli regös énekben a világjelkép-szarvas az Istenfiú alakjával olvad össze:
 
Csuda fiu szarvasnak 
Ezer ága boga. 
Ezer mise gyertya, 
Gyujtatlan gyulladjék, 
Ojtatlan alugyék.
 
 
(A folytatás a tavaszi számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek