bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG
Némethné Aranyos Margit
Ének óravázlat

 

8. osztály

 

I.               A metamorfózis fogalmának megbeszélése: a görög-római mitológiában szereplő csodálatos átváltozás (pl. ember állattá v. növénnyé válása /Idegen szavak és kifejezések szótára/

II.             A Szarvasok képében című cikk elolvasása és feldolgozása /10-11. oldal/

1.     A görög mitológián kívül mely népek mítoszaiban bukkan fel a szarvas? / Kelta, indián, ázsiai nomád népek, román, hun-magyar mondakör/

 

2.     Minek a szimbóluma a pusztai népeknél a szarvas? / az égbolt, a világmindenség szimbóluma, magán hordja a az égitesteket; idézet a dozmati regös énekből/ Mi lehet ennek az oka? /A nomád életmód miatt szerves egységben éltek a természettel./

 

3.     A magyar mondavilágban milyen történeteket ismerünk a csodaszarvasról?/ A csodaszarvas mítosza Ménrót király fiairól, Hunorról és Magorról Arany János feldolgozásában; Szent László Istenfiú alakjában jelenik meg./

 

4.     Mi a kolinda?/ román karácsonyi népszokás, neve a téli napforduló  pogány ünnepéből maradt fenn./

Ki és hol gyűjtött ilyen énekeket?/ Bartók Béla, A Maros mentén 1913-ban/

Melyik híres zeneművének lett a szövege a magyar fordítás?/Cantata profana/

 

5.     Bartók 1930-ban írta a kantátát tenor- és baritonszólóra/ a szarvasfiú és az apa/, vegyeskarra / a kilenc szép szál fiú/ és szimfonikus zenekarra. A zeneszerző elkeseredett világot jelenít meg saját érzéseinek zenei megfogalmazásával:

6.     ,,megveti a gyűlölködést, a gonoszságot és a bántalmazást. A nehézségek megoldását a tiszta ősi természetben látja.”/ Király Katalin: Ének-zene 8./

 

7.     A kilenc csodaszarvas/ A Cantata profana szövegének elolvasása/Király Katalin: Ének-zene 8. 45. oldal/ és meghallgatása Bartók Béla hangján/Király Katalin: Zenehallgatás Ének-zene 8./

 

8.     Mi lehetett Bartók célja ezzel a zeneművel? Mit üzen ma számunkra?

Az erdő sűrűjében szarvasokká vált fiúk a természethez való visszatérés jelképei a zeneműben. Az általuk felfedezett szabad élet, a forrás tiszta vize arra ösztönözte őket, hogy ezután már ne menjenek el ebből a még romlatlan világból, s ne igyanak másból:

,,csak tiszta forrásból !”

 

9.     A kantáta utolsó sora nemcsak a néphagyomány, a népművészet ápolásának jelmondata, hanem Bartók Béla ars poeticája is /Művészi hitvallása/:

,,Az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféleforrásból. Csak tiszta, friss és egészsége legyen az a forrás!”

 

III.           Zenehallgatás: Bartók Béla: Cantata profana

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek