1.     Mi a metamorfózis? Válaszolj a szöveg alapján, majd keresd ki az Idegen szavak kéziszótárából is!

2.     Ki a táltos?

3.     A hun-magyar mondakörben hogyan lelnek új hazára Ménrót fiai?

4.     Ki szerezte a Cantata profana c. zeneművet, és milyen metamorfózis szerepel benne?

5.     Mi lett a népművészet, néphagyomány jelmondata?

6.     A szöveg szerint mely népek mondavilágában találkozunk valamilyen átváltozással?

7.     Milyen mesét ismersz, amelyben van átváltozás? (Lehet népmese, műmese, mesefilm stb.)

8.     Az ókori Egyiptom állatfejű istenei közül rajzolj le egyet!

9.     Te milyen állatalakot válsztanál? Miért?

10.  Játék 1.:

A játékosok körben ülnek. Mindenki választ egy állatnevet, amit meg kell jegyezni. Egy fő középen áll, neki nincs széke, és egy feltekert újságpapír van a kezében. Gyorsan mondani kell egy állatnevet a jelenlévők közül, a középen álló az elhangzott név gazdájának fejére próbál ütni a papírral, mielőtt a soron lévő újabb nevet mondana. Az kerül középre, aki nem mondott nevet idejében, és a fejére ütöttek. Ha a középen álló nevét mondja valaki, akkor a hibázó leváltja.

11.  Játék 2.:

1.     A játékosok körben ülnek, mindenki választ egy „indiánnevet”, amelyben egy állatnév is szerepel (pl. Szökkenő Szarvas). Meg kell jegyezni egymás nevét, és úgy kell megszólítani a másikat, hogy előbb a saját nevünket mondjuk, utána szólítunk valakit. A megszólított mondja a saját nevét, majd egy újabbat, és így tovább. (Pl. Szökkenő Szarvas – Süvítő Sólyom, Süvítő Sólyom – Lopakodó Párduc stb.) Törekedjünk arra, hogy senki ne maradjon ki a körből!

2.     A következő lépésben a név mellé jelet is válasszunk, és azzal együtt szólítsuk meg egymást!

3.     A harmadik játékban csak a jeleket használjuk! Mutassuk a saját jelünket, utána a társunkét!

Melyik volt a legkönnyebb a három variáció közül? Mit gondolsz, miért?