A sivatag, ahol nem ismerik a havat. A „sivatag” szó hallatán jellemzően olyan helyre gondolunk, ahol száraz homokot fúj a szél, rekkenő a hőség és vízhiány fenyegeti az életet. A Szahara valóban ilyen. De vannak másmilyen sivatagok is, pl. kő-, kavics- vagy sósivatag. Abban közösek, hogy a csapadékmennyiség nagyon kevés, évi 250 mm alatt van. (Hazánkban még az alföldi pusztán is meghaladja az évi 500 mm-t, a hegyekben pedig kétszer ennyi is lehet.) Lásd a Fagyra fagy című cikket.

Lehet-e hideg a sivatagban? Akár hó is eshet? Hideg feltétlenül lehet, hiszen növényzet és felhőtakaró nélkül a nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozás nagyon szélsőséges. Nappal nagy a hőség, éjszaka viszont erősen – akár fagypont alá – hűl a levegő. Hideg tehát lehet. Hó már kevésbé, mert nincs felhő, amiből hullana. 2011 júliusában az Andok hegyláncai közötti Atacama sivatagban (ahol egyes helyeken ezer évek óta nem esett egyetlen csepp eső sem) méteres hófúvások alakultak ki. (Ne felejtsük el, hogy a déli féltekén júliusban tél van!)

Az éves csapadékmennyiség alapján a hóval-jéggel fedett Antarktisz is sivatagnak minősül, hiszen ott nagyon kevés csapadék hull. De ami leesik, az meg is marad.