bla

Szünetekben jártam az iskola folyosóit, elszántan kutatva a legrosszabb gyerek után. A felsősök között volt pár ígéretes példány, akik lökdösődtek és csúnyán beszéltek, némelyikük cigarettázott is. De egyik sem volt igazán rossz, mert nem láttam sötétséget a tekintetükben. 

 

(Kapitány Máté: Rosszkereső)

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
ROSSZ GYEREK
Z. Karvalics László

Szótár és műszer rossz gyerekekhez

Ebadta kölyke! Micsoda rosszcsont! A kis csibész! Mit képzel ez a gézengúz? Hallottad már, hogy így vagy ehhez hasonlóan beszélnek egy gyerekről? Bizony, nagyon gazdag a szótárunk, ha az elégedetlenséget akarjuk kifejezni. A gyerek, ha nem azt teszi vagy mondja, amit előírtak neki, szófogadatlan, engedetlen, makacs, konok, komisz, megátalkodott. Amikor gond van vele, rakoncátlan.
 
 
Derítsd ki, honnan ered a rakoncátlan szavunk. Mi az
a rakonca? Találd ki, átvitt értelme miért vonatkozik
a gyerek viselkedésére
 
 
Nehéz egy gyerekkel, mert hamar dühbe gurul vagy felfortyan, verekedős, vásott, méregzsák, pukkancs? Ahelyett, hogy csendben üldögélne, tele van energiával, tör-zúz, igazi vadóc!
 
 
 
Nézz utána: mit jelentett eredetileg a vadóc szó? 
És miért hívják így a nehezen kezelhető gyerekeket? 
Tudod, hogyan fogj hozzá, ha például az Interneten
akarod egy szó történetét megismerni?
 
 
A szavak hangulatában megérezhetjük a szakadatlan törekvést az erős kifejezések „puhítására”. A könnyedebb, tréfásabb hangzás nem olyan szigorú. A pukkancs, a gézengúz vagy a „kis betyár” mögött szeretet és elfogadás bujkál. Olyannyira, hogy amikor a „jó kis angyalka” tökéletes ellentétére, a „különlegesen rossz gyerekre” kell kifejezést keresni, és a nyelv egyenesen az ördöghöz fordul, a felnőttek többsége hajlamos enyhíteni és becézni: az ördögfióka vagy a kis sátánfajzat csak elsőre rémes.
 
 
 
(A folytatás az őszi számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek