Olvassátok el a Szótár és műszer rossz gyerekekhez című írást!

 Gyűjtsétek ki a szövegből a „rossz” szó szinonim kifejezéseit! Állítsátok betűrendbe a talált szavakat!

 A szöveg alapján keressetek választ a következő kérdésekre:

 Honnan ered az „ebadta kölyke” kifejezésünk?                

 Hogyan működik a „rossz gyerek műszer”?

 Készítsetek „rosszasági skálát” a szavakból!

 A szavak most is betűrendben sorakozzanak!

  Az első oszlopba azok a szavak kerüljenek, amelyek nem annyira szigorúak, amelyekben ott bujkál a játékosság, a szeretet.

 A középső oszlopban legyenek a semleges hangzású szavak.

 A harmadik oszlopban pedig azok, amelyeket a „különösen rossz gyerekekre” alkalmaznak.

 Derítsétek ki, honnan ered a „rakoncátlan” szavunk? Mi az a rakonca?

 Melyik könyvet hívtátok ehhez segítségül? Találjátok ki, hogy átvitt értelme miért vonatkozik a gyerek viselkedésére?

 Nézzetek utána, mit jelentett eredetileg a „vadóc” szó?

Nézzétek meg, hogy hogyan épül fel a szócikk!Írjátok le a szó mindhárom jelentését!

Keressetek szólásokat, közmondásokat, amelyeket akkor használhatunk, ha valaki „rosszalkodik”! Írjátok le!

Hallgassuk, meg Halász Judit: Vannak még rossz gyerekek c. dalát!

Milyenek az énekesnő által megénekelt rossz gyerekek?

Mivel indokolja, hogy ezek a gyerekek így viselkednek?

Melyik Szitakötő-beli cikkel tudod még párba állítani a dalt?