Állítólag a nőstény tücsök semmi mást nem hall a világ hangjaiból, mint a hím ciripelését. Ez vagy igaz, vagy sem, de jelzi, hogy az állatvilágban a hangoknak nincs olyan bonyolult szerepük, mint az emberi beszéd-nek, éneknek, a zenének. Az állatok hangadása inkább arra szolgál, hogy a hím – merthogy többnyire a hímek adnak ki hangot – odacsalogassa a nőstényt, és egyúttal figyelmeztesse a többi hímet, hogy ne jöjjön oda, mert a terület már „foglalt”. Ez egyaránt érvényes a békák egyhangú brekegésére és a fülemüle vagy a feketerigó változatos – az emberi fül számára is gyönyörű – tavaszi énekére. 

 

Igaz, az állatok sokféleképpen kommunikálnak: látható, hallható, szagolható, ízlelhető, tapintással érezhető jeleket küldenek (vagy hagynak) egymásnak. Némelyik nem használ hangjeleket, így hallószervük sem alakult ki. Tudjuk, a földigiliszta, a csiga, a kagyló, a hangya, a lepke és sok más rovar „süket”. Persze hangja lehet, amikor egy rovar rág valamit vagy repül, ezért mi az éjszakai csendben halljuk a szú rágását (percegését) az öreg bútorban vagy az éjszaka fejünk körül röpködő szúnyog döngicsélését.

 

Az embernek nem olyan jó a füle, mint például a kutyáknak, de rossznak sem mondható. Széles skálán meg tudja különböztetni a nagyon mély és a nagyon magas hangokat. A legmélyebb hang, amit az emberi fül érzékel, 20 Hz-es. (Ejtsd: herc, Heinrich Hertz német tudós neve alapján.) Ez azt jelenti, hogy a hangot kibocsátó húr vagy lemez 20 rezgést végez egy másodperc alatt. A nagybőgő legvastagabb (legmélyebb hangú) húrja nagyjából 50 Hz-cel rezeg. Az ilyen, viszonylag lassú rezgéseket szinte szemmel is láthatjuk. A magas hangok sokkal szaporább rezgés eredményei. Az átlagos énekhang rezgésszáma másodpercenként néhány száz, a legmagasabb hang, amit az emberi fül érzékel, kb. 20 000 Hz-es. Létezik ennél szaporább rezgésű is: az ultrahang. (’Ultra’ latinul azt jelenti, hogy ’fölött’.) 

 

Ez a 20-tól 20 000 Hz-ig terjedő hallástartomány csak a fiatalokra érvényes. Az évek múlásával ez a sáv – elsősorban a magas hangok tartományában – beszűkül. Az idősödő ember esetleg nem hallja a 10 000 Hz-nél magasabb hangokat, például a tücsök ciripelését. 

 

 

(A folytatás a nyári számban olvasható)