1) Mit hallunk saját testünkből?

·      Ha odafigyelsz, hallod-e a saját lélegzésedet? És ha erősebben lélegzel? Más-e a hangja, ha az orrodon vagy a szádon keresztül veszed a levegőt? Ha odafigyelve hallod, miért nem hallod egyébként?

·      Hallod-e más ember (szüleid, testvéred, szobatársad) lélegzését? Másképpen lélegzik-e, amikor alszik, mint ha ébren van?

·      Hallod-e a szívdobbanásaidat? Ha nem hallod, akkor az orvos hogyan tudja meghallgatni?

·      Hallod-e, amikor rágsz és nyelsz valamit?

·      Hallod-e a gyomrod mozgásainak hangját? Amikor „korog a gyomrod”, vajon minek a hangját hallod? Tényleg akkor korog, amikor éhes vagy?

2) Készíts hang-térképet!

a)     Állj meg (vagy ülj le) valahol egy réten, tisztáson, erdőben – lehetőleg egyedül, vagy legalábbis a társaidtól 20-30m távolságra.

b)    Tegyél magad elé egy papírlapot, amelynek közepén egy kis kör jelzi a fejedet, s egy pici vonal azt az irányt, amerre nézel.

c)     Maradj csöndben legalább 2 percig, s figyeld a hangokat.

d)    Jelezd a papíron, hogy honnan érkeznek a hangok, s hogy mifélék azok a hangok. Tegyél különbséget természetes és mesterséges (gépek, szerkezetek okozta) hangok között?

e)     Ha többen is játszotok, akkor utólag hasonlítsátok össze a hang-térképeket, s beszéljétek meg a tapasztataitokat.

3) Próbálj tárgyakkal állathangokat utánozni!

·      Pl. két dió kemény összedörzsölésével békabrekegést, vagy két markodból sípot csinálva gerle-burukkolást.

·      Próbálj ki minél több féle ilyen játékot, s a legsikeresebbeket írd meg a Szitakötőnek!

4) „Üveg-hang”

·      Befőttesüvegbe vagy üvegpohárba önts különböző magasságig vizet, s egy xilofon ütővel próbáld ki, hogy mikor milyen hangot ad. Ha ügyes vagy, dallam lejátszására is alkalmas hangszert kapsz.

·      Talpas-nyeles pohárba önts kevés vizet, majd benedvesített ujjaddal dörzsöld körkörösen a pohár peremét. Próbálgasd ki, hogy milyen erővel és milyen sebességgel kell dörzsölni, hogy a pohár muzsikáljon.

·      Vizsgáld meg, hogy ha több vagy kevesebb víz van a pohárban, hogyan változik a zengő hang magassága.

·      Milyen összefüggést kaptál a „vizes-xilofon” és a „zengő-pohár” esetében a beletöltött víz és a kapott hang magassága között?

5) Muzsikáló szívószál

·      Próbálgasd ki, hogy közönséges szívószálból hányféle hangszert tudsz készíteni.

·      Lapítsd el valamelyik végét, s úgy fújj bele; vagy vágj le belőle egy néhány cm-es darabot, s úgy fújj el fölötte, ahogy au üres sörösüveg is megszólaltatható, s még más technikákat is próbálgass ki!

6) Mérd meg a hangsebességet!

·      Keress egy csendes helyen lévő, nagy felületű, függőleges, viszonylag sima falfelületet (gyárépület fala, lakóház tűzfala, várfal).

·      Állj a faltól 20-30 méterre, s figyeld meg, hogy ha tapsolsz vagy kiáltasz egy nagyot, vajon hallod-e a visszhangot.

·      Ha igen, akkor próbálgasd ki, hogy ha kicsit közelebb-távolabb állsz, mennyivel hamarabb illetve később hallod meg a visszhangot.

·      Mérd meg a faltól való távolságodat és azt, hogy mennyi idő múlva érkezik hozzád vissza a hang. (Ha távolabb állsz, akkor pontosabban tudod megmérni az idő hosszát, mivel nem annyira rövid.) Számold ki a hangsebességet, de ne felejtsd el, hogy a taps vagy kiáltás hangjának oda is, vissza is kellett mennie.

·      Közelítő pontossággal stopper nélkül is kiszámíthatod a hangsebességet, ha abból indulsz ki, hogy ha csak 1/10 mp különbség van a tapsolás pillanata és a hang visszaérkezése között, akkor azt már egy hangnak hallod.