Forog a kerék, a Varázskerék és a Távolságmérő kerék, Fut a havon a fakutya, Utazó növények ülnek rajta, és a Sárréti mendemondák szerint tart A jégkoboldok támadása, Hó hull Az élet vizétől a varázstükörig. Este van már, Barlangba zárt béke A törpék belsejében, világít Galilei csillaga (1612). Nézzük együtt… Tornyai János képeit! Nem nemes és nem jobbágy – ki ő? Nagylábú Szömörce? Majd ha piros hó esik! Hintó-mesék ezek mind, …avagy az igazságtalanság képei. Három a kérdés: Mi lesz veled, szemét?Kié lesz a Grund? Szereted a kakaót?
 |
FOROG A KERÉK
Petrik Iván | Maros Krisztina A kétkerekű elefánt Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Csipcsup nevű kis veréb. Különös vágy fogta el Csipcsupot: autót akart. Biztosan nem azért, mert úgy gondolta, a Ferrarit pirított kölesszemekből ragasztották össze (azt nagyon szerette). Inkább mert azt remélte, nagyon nagy veréb-életérzés, amikor négy keréken száguldva a csőre kis híján visszahajlik, a menetszél csíkokat vág az arcába, és úgy érzi, az agyát fagyasztott hekkfilével csapkodják. Akárhogyan is, már nem tudott másra gondolni, mint egy szép sportautóra.
Mit tehet egy veréb, ha sportautót akar? Elmegy a boltba, előhúzza a spórolt pénzét és vásárol egy Ferrarit. Vagy cirkuszba megy. A cirkusz ugyan nem sportautó, de feledteti a nehezen cáfolható tényt, hogy a verébnek nincs spórolt pénze. És nincs bolt, ahol megértetné magát az eladóval. Csipcsup is a cirkuszt választotta.
Nem érezte önfeledten jól magát, mert a bohócoktól szomorú lett, a vadállatoktól félt, az artistáktól szédült.
De amit látott, az minden várakozását felülmúlta. Egy kétkerekű elefánt gurult a porondra. Ment pár kört, néha trombitált, a közönség tombolt. A kétkerekű elefánt közönyösen hallgatta, és elkerekezett a csodálkozó emberek tekintete elől. Csipcsupot olyannyira lenyűgözte a guruló elefánt, hogy rögvest utána vetette magát. Szalmát rágicsálva találta a sátor mögött.
– Szia, elefánt, nagy érzés lehet két keréken száguldani!
– Ne gondold! Borzasztó, amikor a sebességtől visszahajlik az ormányom.
– Négy keréken azért biztosan más – mondta szégyenlősen a veréb.
– Persze! Autóban a menetszél csíkokat vág az arcodra, kétszáz fölött pedig olyan, mintha az agyadat fagyasztott hekkfilével csapkodnák.
– Igen – suttogta Csipcsup vágyakozóan.
(A folytatás a téli számban olvasható)
|