SÁRKÁNY>  Mitológiai keveréklény: lehet egy-, három-, hét-, huszonegy- vagy akárhány fejű; lehet karvaly- vagy oroszlánlábú, uszonyos; lehet pikkelyes és párductestű, denevérszárnyú; lehet kígyó-, gyík- vagy krokodilfejű; két- és négylábú; villásnyelvű, tarajos, tűzköpő vagy tűzmentes, röpködő vagy röpképtelen. Élhet a világfa tetején, az alvilágban, a mennyekben és a felhők között, de – ha levágja fölösleges fejeit, és emberszerű külsőt vesz fel – a földön is. Lehet bölcs, mint a szakállas kínai sárkány, aki legendás uralkodókat ragad magával a mennybe, vagy falánk és ostoba, mint a leitatott-leetetett és így a Viharistennek kiszolgáltatott Illujanka a hettita történetben. Részt vehet a világ teremtésében, ha hagyja, hogy legyőzze egy isten, és akár testét is felhasználja a világ létrehozásához – az indiai ős-Sárkánynak, a sumér Aszagnak, a babilóniai Tiámatnak, az ugariti Jammnak, az egyiptomi Apóphisznak (ejtsd: apófisz), a görög Tüphónnak (ejtsd: tüfón), az iráni Adzsi-Dahákának és a bibliai Leviathánnak hasonló sors jutott. Ott lehet az idők kezdetén és a végítéletnél is: a bibliai Jelenések könyveszerint az első emberpárt az Édenkertben megkísértő kígyó valójában vörös, többfejű szörnyeteg volt, a végítéletkor pedig egy hatalmas sárkány próbálja majd legyőzni Jézus követőit – mindketten a Sátánnal azonosak. 

A sárkányölô hôsökrôl szóló európai legendák azért is voltak népszerûek, mert a „bûn” leküzdésérôl szólnak. Ilyen Szent György legendája: megkeresztelt római katonaként mártírhalált halt hitéért, de elôtte megszabadított egy várost a telhetetlen, leányrabló sárkánytól, és megtérítette lakóit.

Szent György története összefonódott számos más sárkányölô mítosszal. Héraklészével, aki egy sárkánykígyó által ôrzött fáról aranyalmákat lopott el, és legyôzött két, sárkányszerû kutyát, valamint a sokfejû hidrát. Perszeuszéval, aki levágta Medúza mindenkit kôvé változtató fejét. Jászónéval, aki az aranygyapjút egy sárkány gyomrából szerezte meg. Kadmoszéval, aki a legyôzött sárkány fogaiból harcosokat teremtett. És Bellerophónéval (ejtsd: bellerofón), aki megölte a kimérát, a kígyó-, oroszlán- és kecsketestû, háromfejû, tüzet fújó állatot. A sárkányölô vitézekrôl a késôbbi évszázadokban is meséltek,

Magyarországon két lovagrendet alapítottak tiszteletükre, beszivárogtak a népmesékbe, és máig megtalálhatók (többek között) a Gyôr-, Gyur- kezdetû családnevekben.
A néphit szerint a sárkányok sötét, nyirkos helyeken, kutakban, mocsarakban, barlangokban éltek, halból, kacsából, kígyóból vagy vénséges kakasból alakultak át, vihart támasztottak és kincset ôriztek, s a garabonciások hátas állataként szolgáltak. Még a 20. században is sokan esküdtek rá, hogy látták ôket vihart kavarni. A mesékben már nem annyira félelmetesek, a királyfi vagy a szegénylegény rendre legyôzi ôket, és megszabadítja a királylányt, sôt, lóvá is teheti a sárkányt. Errôl olvashatunk Kolozsvári Grandpierre Emil egy történetében, amelyben Tóbiás elhitette a sárkánnyal, hogy sokkal erôsebb nála, az elnyert több véka aranyat pedig sárkányháton vitette otthonába. Weöres Sándor verse is bizonyítja, a fantázia bármire képes, csak hogy „megszelídítse” a gyilkos fenevadat.

Iszapos tóból
száz karika száll,
a hétfejü sárkány
odalenn pipál,
folyton füstöl
hét fekete szája,
fűzfagyökérből,
hét öblös pipája,
békalencséből
vágott dohánya,
vizitök-levélből
hét hálósapkája.
Amikor haragos
kavarog a katlan,
hét pipakupakja
nagyot csattan.
 

Több modern történet eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha mítoszaikkal együtt a sárkányok is kihalnak. A lengyel sci-fi író Lem egyik humoros elbeszélésében a két feltaláló, Trurl és Klapanciusz valószínûségerôsítô gépeket szerkeszt, így valószínûvé válnak a csodalények, és a sárkányok galaxis-szerte elszaporodnak. Újabb elmés szerkezeteket gyártanak hát, és a bolygókon élô királyok megbízásából „sárkánytalanításba” fognak. Ottlik Géza meséjében viszont a hétfejû sárkányt legyôzô, a kacsalábon forgó palotát felépítô és a tündérszép királykisasszonyt megmentô elvarázsolt királyfi nem tud mit kezdeni a hirtelen jött boldogsággal: visszacsinálna mindent, feltámasztaná a sárkányt is, ha tudná. Még ma is ezzel küszködik, ha ugyan meg nem halt.

Szerinted?

Sokféle sárkányos kifejezésünk van: címersárkány, papírsárkány, sárkányrepülô, sárkányfa, és így tovább. Gyûjts össze minél többet! Szerinted honnan származik a magyar sárkány szó?
 

TŰZ > A sárkányok fő fegyvere (bár nem minden sárkány tud tüzet fújni). Összetett kémiai, fizikai jelenség, amelynek során egy gyúlékony anyag oxigénnel lép kapcsolatba, majd hőt és fényt kibocsátva elég. Az égés természetét – azt, hogy a lényege az oxigénnel való reakció – Lavoisier (ejtsd: lávoázié) francia vegyész tárta fel. Az égés lehet lassú és gyors, természetes, mint a villám által előidézett, és mesterséges, mint az ember gyújtotta tűz, éghet a felszínen, a talajon és a fák koronáján. Ha a fa, papír vagy szén tökéletesen elég, csak éghetetlen hamu marad utána. Tökéletlen égéskor viszont a megmaradt anyag, például a korom és a szén-monoxid tovább éghet vagy robbanhat. Az emberiség már több ezer évvel ezelőtt „megszelídítette” és a saját hasznára fordította: eleinte így hasított ki magának területet az erdőből, segítségével művelte meg a földet és vadászta le az állatokat, majd háztartásának nélkülözhetetlen részévé tette. A gőzgéptől a benzinmotoros autóig, az ágyútól az erőműig égés és robbanás fűti az emberi civilizációt: ezért mondta Darwin, hogy a beszéden kívül a tűz az emberiség legnagyobb felfedezése. Olykor önálló életre kel, és semmi sem állhat az útjába: vulkánok, földrengések, villámcsapások, bozóttüzek, aszályok és a nyomukban keletkező fékevesztett égés már számtalan települést tett a földdel egyenlővé. Emlékezetes égés volt Rómában Krisztus születése után 64-ben: a város 70%-át leromboló tüzet a történetírók egy része Néró császár nyakába varrta, ő maga pedig keresztény gyújtogatókra fogta. 1666-ban egy hanyag pék kemencéjéből kiinduló tűz tarolta le Londont, 1871-ben Chicagóban, 1906-ban San Franciscóban égett le több tízezer ház, a II. világháború gyújtóbombái még ezeknél is nagyobb pusztítást végeztek. A gyors városfejlődés és iparosodás ugyanakkor nemcsak a tűzvészeknek – a tűzoltás megszervezésének és technikai tökéletesítésének is kedvezett.

A tûz az emberi gondolkodásban is nagy utat járt be: egyike volt a világot alkotó és fenntartó elemeknek. Hérakleitosz szerint a kozmosz „örökké élô tûz”, s az istenség olyan változékony, mint a tûz, amely ítélni fog mindenek felett. Utóbbi gondolat a vallásokban is megjelenik: a judaizmusban és az iszlámban emlegetett gyehenna, a kereszténységben a bûnös lelkeket váró tisztítótûz vagy a pokol tüzei, a perzsa-iráni mazdaizmusban az istenséget jelképezô szent tûz – egyaránt az isteni ítélethez köthetôk. Az olasz költô, Dante mûvében, az Isteni Színjátékban mind a pokolban, mind a lelkeket megtisztító purgatóriumban testi vagy lelki fájdalmakat okozó tüzek veszik körül az áldozatokat. De a tûz fogalma nemcsak a kínokhoz kapcsolódik az emberi képzeletben: a szerelemrôl, életrôl, évszakok váltakozásáról, fiatalságról, lélekrôl, nyelvrôl, örömrôl, mûvészetrôl, álomról szóló hasonlatok telis-tele vannak lángokkal.

A tüzet a régi történetekben, mítoszokban hôsök, félistenek adták az emberiségnek: Prométheusz az égbôl lopta el, büntetésül Zeusz a Kaukázus egyik sziklájához láncolta, és egy sas tépte a máját, amíg Héraklész meg nem mentette. Más népeknél eredetileg a házi tûzhelyet hagyományosan ôrzô nôk, esetleg totemállatok (madarak, kisebb rágcsálók és emlôsök) birtokolták a tûzismeretet, és tôlük kellett csellel vagy erôvel megszerezni. De akárhogy is történt: aki a tüzet az embereknek adta vagy hasznát elôször felfedezte, óriási áldáshoz és átokhoz juttatta ôket. Ady Endre így magasztalta ezt a névtelen hôst A Tûz csiholója címû versében:

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

 

Szerinted?

Szent György és Szent Iván napján, április és június 24-én szokás kisebb-nagyobb tüzeket gyújtani. Szerinted miért?