„Hej, tulipán, tulipán,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Tele kertem zsályával,
Szerelemnek lángjával”.


A népdal is arról árulkodik, hogy a tulipán kapcsolatban van a szerelemmel. Ezernyi fafaragáson, hímzésen és más díszítésen szerelmi jel – a nők jelképe – a tulipán. De vitatkoznak a tudósok, hogy ez már a régi magyar díszítőművészetben is így volt-e, vagy csak újabb szokás, s hogy amiket a honfoglalás kori tarsolylemezeken, szíjvégeken ma tulipánnak látunk, azok talán egyszerűsített liliomok.

Nem lehetetlen, hogy honfoglaló elődeink már ismerték a tulipánt, hiszen a növény Ázsiának azokon a hegyi rétjein őshonos, ahonnan a magyarok ősei származnak. Közép-Ázsiában több mint százféle tulipán él vadon. Egy-egy vadtulipán faj azonban a Kárpát-medence térségében is található. A Vaskapu-szoros környékén – az Al-Duna vidékén – él a sárga virágú Tulipa hungarica (vagyis ‘magyar tulipán’), amelyet egy magyar botanikus, Borbás Vince fedezett fel. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy hazánkban dísznövényként csak az 1700-as évek elején jelent meg – először a különlegességeket kedvelő főurak virágos kertjeiben. A falusi kertekben csak jó száz évvel ezután, és hamarosan háttérbe szorította az addig divatos liliomot és szegfűt.

Magyarországi terjedése idején sokan nemigen tudtak vele mit kezdeni. A tulipán elsősorban ehető hagyma volt számukra, nem szép virág. Fogyasztották is a tulipánhagymát. A debreceni Csapó József is ezt írja 1775-ben: „Némelyek mint a répát, úgy eszik s készíttetik a gyökerét” (értsd: hagymáját!).

A megevett tulipánhagymákról Mikszáth Kálmán is leír egy jelenetet a Különös házasság című regényében: „A tekintetes úr valami ezerforintos tulipánhagymákat hozatott külső országokból. […] Megjöttek a hagymák, a postán, vattába, skatulyákba burkolva. Ma reggel elkezdte ültetni a tekintetes úr, kivitte őket a kertbe, és a kertészház ablakába letette, míg a nekik való földet elkészíti. Míg ő ott piszmogott, lekuporodva, van ott egy csomó tót munkása, akik éppen reggeliztek, s íme, az egyik szemet vet a hagymákra, odasompolyog az ablakhoz, elemeli onnan, fölosztják, fölmetélik bicskával, és megeszik isten nevében.” Az nem derül ki a regényből, hogy a munkások rosszul lettek-e a tulipán hagymájától. A tekintetes úr azonban rosszul lett – a méregtől.

A paraszti világ bútorai között jól ismert a „tulipántos láda”, a festett tulipánokkal díszített menyasszonyi láda, melybe a menyasszony ruhaféléit pakolták. De ez sem ősi magyar bútor – hiszen maga a „láda” is német eredetű szó. Csak az 1800-as években terjedt el, s akkor is csak hazánk bizonyos területein. A „tulipántos láda” kifejezés népszerűségében és elterjedésében nagy szerepe volt Szigligeti Ede A csikós című népszínművének (a népszínmű népies szövegekre és dalokra alapozott, operett jellegű színpadi darab), melyben azt énekelte a darab főhőse, hogy: „Fölteszik a tulipános ládámat, mellé meg a furulyámat, subámat”. A hagyományos magyar ruhás ládát azelőtt jellemzően liliommal festették.

Vajon hogy tett szert ekkora hírnévre ez a virág? A tulipán tudományos neve Tulipa gesneriana, mert Conrad Gesner (ejtsd: konrád geszner) volt a növény első pontos leírója. Botanikailag a Liliomfélékhez tartozik, s a virágszerkezete is olyan: hat színes lepellevélből áll (pontosabban három külsőből és három belsőből), a porzók száma szintén hat, a bibe a virág közepén háromágú. Hosszú, egyenes szárán általában csak egyetlen virág és egy-két levél található, de kinemesítettek már elágazó szárú tulipánt is. A föld alatt rétegesen egymásra boruló, megvastagodott leveleiben – ez a hagyma – raktározza és őrzi a nyáron összegyűjtött tápanyagot, amelynek felhasználásával tavasszal kihajt és virágzik.

A tulipán diadalútja II. Mehmed török szultán kertjében kezdődött, nagyjából a mi Mátyás királyunk idején. 1554-ben jutott el először a híre Európába, amikor I. Ferdinánd császár isztambuli követe azt írta: „Sok virágot láttam itt, nárciszokat, jácintot, és azt a virágot, amelyet a törökök tulipánnak neveznek”. Ez utóbbi megjegyzés egyébként tévedés: a tulipán törökül lale(amely szó – véletlenül vagy sem – Allah nevével rokon). Mégis van köze a törököknek a tulipán nevéhez. Az előbb említett Gesner ugyanis a perzsa eredetű török tulbant (turbant) szó nyomán nevezte el a növényt, minthogy a kinyílt virág alakja hasonlít a turbánhoz.

Ezek szerint tehát nem a magyar tulipántelnevezés hosszabbodott meg a hivatalos tulipanévhez képest, hanem éppen fordítva: amikor megalkották a növény tudományos nevét, lefaragták a szó végét, hogy latinosabb hangzása legyen. Magyarul még sokáig tulipántvolt a neve. Diószegi Sámuel Orvosi Füvész Könyvében is ez a név szerepel, s kortársa, Csokonai Vitéz Mihály is így ír a Tartózkodó kérelem című versében:

A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!

A tulipán 1562-ben jelent meg Hollandiában,s hamarosan Londonban. Néhány évtizeddel később olyan hihetetlen divatja lett Hollandiában, hogy az 1630-aséveket egyenesen a „tulipán-őrület” évtizedeként emlegetik. Egy-egy újabb, ritkaságnak számító tulipánhagymáért vagyonokat adtak. 1638-ban 13 000 holland forintot fizettek egyetlen hagymáért. Ennyi pénzért a legértékesebb házat meg lehetett volna venni Amszterdamban. Emberek ezrei mentek tönkre a drága pénzért vett, de elértéktelenedett hagymák miatt.

A város vezetősége – megelégelve a már-már katasztrofális állapotot – úgy döntött, hogy rendeletileg betiltja a tulipán-tőzsdét. A hagymák ára egy óra leforgása alatt századrészére zuhant. A vagyonukat vesztett, őrjöngő emberekkel teli, felbolydult városban csak a katonaság tudott valamelyest rendet tartani.

Mára ezernél is több fajtáját nemesítették ki a tulipánnak. A barokk kor ízlése a tulipánokban is a változatosságot, különlegességet kedvelte. Ezért az akkori csendéleteken megfestett tulipánok mind tarkák. Ma inkább az egyszerűbb, de tartósabb tulipán a divat. Abból viszont tengernyi legyen egy virágágyásban!

A tulipán színe sokféle lehet. A vad virágok pirosak vagy sárgák. Fekete tulipán csak a filmekben és regényekben létezik, bár – az irodalom okozta népszerűség miatt – próbálkoznak minél feketébb tulipánok előállításával. Igazi fekete festékanyag a tulipánokban nincsen. Majdnem feketének látszó, sötétlila virágai azonban lehetnek. A virágpiacokon ma válogathatunk a tüzes sárga, élénk piros, bíborpiros, vörös, narancssárga, rózsaszín, kék, cirmos virágok között. Kinek melyik tetszik.