bla

Érted a csíziót? Nyiss éttermet! Fagyhozó és Dérhagyótársaságában a Mikulás földjén, ahol kapható lesz Az istenek eledele, és látható A torinói lepel. Úton Brémába ide tér be Marci és a titokzatos lovag meg A sárkánygyík és a lovag. A Tér(kör)kép és a Szitakötő szótár, no meg a Napkeleti bölcsek, valamint a Kiskirályok szerintitt található a Bábok világa, s abelépőknek csak A bűvös mondatot kell kimondani: Hubble, bubble, pukk! Akkor aztán nézhetik Kádár Béla képeit, hallhatják a mesét, hogy Volt egyszer egy rák. Nem kell kérdezni, mindezt Honnan tudják?, és igaz-e, hogy …a halott kalóz énekelt, mert Hétpecsétes titok, és az a fontos, hogy járjon a Szellemvasút …avagy nevessük, ami bangó.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Bujtor László

Hubble, bubble, pukk!

Ha egy felhőtlen, nyugodt estén fölnézel az égboltra, láthatod, hogy a csillagok hunyorognak, mintha tó fodrozódó vizén rebbenne fényük. Erre kékes, amarra vöröses gombostűfej szúrja át az égi kárpitot. Bárcsak látnám feltárulni a pislákoló fénypacák rejtélyét – ábrándoznak évezredek óta az égbolt miriádnyi csillagától elbűvölt emberek. Ebből a mély, belső késztetésből keletkezett korunk egyik legcsodálatosabb tudományos eszköze, az idén húszéves Hubble űrtávcső (ejtsd: hábl). Ez a pompás eszköz 28 000 km/h sebességgel, 569 kilométer magasan kering a fejünk felett, és nagyjából óránként megkerüli bolygónkat.

 

No de hogy kerül egy távcső Föld körüli pályára? Egyáltalán, minek fellőni a távcsövet az űrbe? Nincs annak jobb helye itt lent? Minden Hubble előtti távcső a Földön épült, magas hegyek ormain. A válasz az általad is tapasztalt hunyorgásban rejlik. A Föld légköre az érzékeny távcső számára ugyanúgy hullámzik, és tükrében ugyanúgy elmosódik a csillag képe, ahogy a hullámzó víztükrön elmosódni látod a távoli lámpa visszfényét. Ez a légköri nyugtalanság – szaknyelven turbulencia – okozza, hogy még a legnagyobb, 10 méter átmérőjű földi távcsövek sem képesek olyan tiszta képet adni, mint a „csak” 2,4 méter átmérőjű, űrben keringő Hubble űrteleszkóp tükre. Ezért vitte ezt a szerkezetet 1990-ben Föld körüli pályára egy hasonlóképpen páratlan mérnöki eszköz, az űrrepülőgép.

 

A szerkezet olyan tartályra hasonlít, mint amilyen nagyanyáink zománcozott és csatos fedelű zsírosbödöne – csakhogy ez a bödön akkora, mint egy hatvan személyes városi autóbusz. Fent, az űrben a Hubble-bödön fedelét kinyitották, és a műszer tükre azóta a csillagok felé fordul. A teleszkóp első képeit csodálatos felfedezések követték. Segítségével pontosították a világegyetem korát 13–14 milliárd évre, felfedezték a sötét anyag nevű rejtélyes valamit, ami a világegyetem felépítésében játszik ma még tisztázatlan szerepet. Lélegzetelállító képeket kaptunk robbanó csillagokról, izzó gázködökről, ütköző galaxisokról, porból születő naprendszerekről és persze saját Naprendszerünk bolygóiról is. Mindezt az internet segítségével te is felfedezheted: a Hubble űrtávcsőnek saját honlapja van.

 

Tudom, téged az is érdekel, hogy miként jutnak le a Földre a több száz kilométer magasan keringő teleszkóp képei. A Hubble főtükre által gyűjtött fény többféle elemző műszerbe kerül, átalakul digitális jellé, amelyet egy számítógépben tárolnak. Ez továbbítja a jeleket a szintén Föld körül keringő kommunikációs műholdaknak, majd az új-mexikói fogadóállomáshoz kerülnek, s onnan a Goddard Űrrepülő Központba. Innen az adatok az Űrteleszkóp Tudományos Intézetbe jutnak, ahol már a tudósok számára is hozzáférhetők.

 

Az űrteleszkóp azonban nemcsak egy nagy repülő távcső. Fedélzetén két főszámítógép mellett számos kisebb található. Energiaellátásukról napelemek gondoskodnak. A két nagy számítógép közül az egyik kizárólag az űrtávcső irányításával és célravezetésével foglalkozik, és tartja a kapcsolatot a földi Repülésirányító Csoporttal, ahonnan az űrtávcső az irányítási parancsokat kapja. A távcső hihetetlenül pontos: az emberi hajszál vastagságánál kisebb eltéréssel követi a kiválasztott célpontot! Ez a pontosság szükséges, hogy a légkör zavaró hatását kiküszöbölve éles maradjon a megfigyelt céltárgy képe. Miközben az egyik számítógép ezt végzi, a másik tartja a kapcsolatot a fedélzeten elhelyezett tucatnyi műszerrel, gyűjti a jeleket és továbbítja a Földre: hetente 18 DVD-t megtölt új információval.


A Hubble felfedezései új fejezetet nyitottak a csillagászat történetében. Bizonyos lett, hogy a világegyetem sokkal változatosabb, mint ahogy a földi távcsövek alapján gondoltuk. Naprendszerünkön belül csodálatos ismeretekkel gazdagodtunk, például a csillagászok megfigyelték 2006-ban a Shoemaker-Levy (ejtsd: súmékör-liváj) üstökös darabjainak Jupiterbe csapódását, amikor egy-egy darab Föld nagyságú lukat vágott az óriásbolygó légkörébe.


Végezetül a címbeli szójátékot magyarázom meg, ami a Hubble legnagyszerűbb felfedezésére utal. Az én gyerekkoromban a rágógumit még bubble gum-nak hívtuk (ejtsd: bábl gám), ami magyarul buborékgumit jelent. A Hubble mérései alapján állíthatjuk: a rágógumi ugyanúgy tágul, ahogy világegyetemünk – úgy, ahogy te fújod-fújod, egészen addig, amíg kipukkan. Vajon kipukkan-e valaha a világegyetem? Erről egy későbbi Szitakötő-számban mesélek. Addig irány az internet, és a Hubble-honlap. Jó rágózást! Csak ne pukkants nagyot.


A Hubble űrtávcső honlapja  |  http://www.hubblesite.org
 

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek