„Ez a számítógép az űrtávcső irányításával és célravezetésével foglalkozik.”

Az égitestek látszó helyzete a Föld forgása miatt folyamatosan változik. Szabad szemmel nézve az eget ez egyáltalán nem tűnik fel, de ha távcsővel vizsgáljuk az éjszakai égboltot, a megfigyelt csillag (vagy bolygó) szép lassan mindig „kikúszik” a távcső látómezejéből, amit így állandóan utána kell igazítani. Ezt oldja meg egy „óramű”, amelyet úgy állítottak be, hogy a távcső automatikusan kövesse az égitestet. A Hubble esetében különösen fontos, hogy ez minél pontosabban történjen. Ezért kell egy külön számítógép, amely a kis motorokat vezérli.

Ha ugyanabból a pozícióból hosszú expozícióval fényképezzük a csillagokat, láthatóvá válnak a csíkok (pontosabban körívek), amelyeket a csillagok a sarkcsillag körüli látszólagos képzeletbeli körpályájukon húznak.

Lásd az ábrát: Csillagivek.doc

Forrás: http://ladanyi.csillagaszat.hu/

- „A Hubble 28 000 km/h sebességgel, 569 kilométer magasan kering”. Kétféleképpen tudjuk megadni, hogy valami milyen gyorsan forog. A szögsebesség azt jelzi, az adott test hány fokkal fordult el valamilyen időegység alatt. (A fok helyett gyakran radiánban adják meg az elfordulás mértékét.) Pl. az óra percmutatójának szögsebessége 360^o/óra, azaz 6^o/perc. Az óramutató sokkal lassabb: 30^o/óra. A szögsebesség független attól, hogy mekkora a forgó test. A másik kifejezési forma a kerületi sebesség; ez a kerület egy pontjának időegység alatt megtett útja. Ha pl. 8 cm hosszú a falióra percmutatója, a mutató vége által rajzolt kör kerülete: 2rπ = 2 x 8cm x 3,14 = 50,24 cm. A kerületi sebesség tehát ebben az esetben 50,24cm/óra, azaz 0,84 cm/perc. A kerületi sebesség függ a forgó test méretétől. Ugyanakkora szögsebesség esetén a kerületi sebesség arányosan nő a forgó test hosszával (sugarával). Ezért nem mindegy, hogy egy zsebóra mutatójának végét vagy az Egyenlítő egy pontjának kerületi sebességét vizsgáljuk. A Föld sugara az egyenlítőn (kerekítve) 6378 km. A kerülete tehát 2 x 6378km x 3,14 = 40 054km. A körülfordulás ideje 24 óra, tehát az egyenlítő egy adott pontjának kerületi sebessége 1 669km/óra, azaz 464m/sec. Aki az Egyenlítőn áll, másodpercenként közel 500 métert tesz meg (a Földdel együtt.) A szögsebessége ugyanakkor 24-szer kisebb az óra percmutatójáénál, hiszen 360^o-ot nem 1, hanem 24 óra alatt fordul el.

A GPS műszer ún. geostacionárius pályán keringő műholdakkal tart kapcsolatot. Ezek az objektumok olyan magasságban és sebességgel keringenek, hogy a Föld-felszínről nézve látszólag állnak, mert együtt keringenek a Földdel. Nagyjából 36 000 km-re vannak a Föld-felszíntől.

Tevékenység:Az ismert adatokból számoljuk ki a geostacionárius műholdak keringésének kerületi sebességét (km/h)!
A Föld sugara 6 378 km, ezért a geostacionárius műhold keringési sugara 42 378 km. Keringési útja (a körpályája kerülete): 2rπ = 2 ^. 42 378 km ^. 3,14 = 266 134 km. Ezt teszi meg egy nap, vagyis 24 óra alatt. A kerületi sebessége tehát 266 134 km/24 óra, azaz (kerekítve) 11 089 km/h.