A tanulókat belépéskor a négy égtájról nevezem el. Ez az alkalmi csoporttá szerveződés módja, majd helyet foglalnak az asztaloknál. Az asztalokon a folyóirat példányai előre elhelyezve.

A foglalkozás témája:  Szitakötő tavaszi szám--Pánti Irén: Betyárélet.

I.               Előzetes kérdés: Tudjátok-e, kiket neveztek betyároknak? Tanulói válaszok.

II.             A csoportok előzetes feladatai /1-1 cédulán is megkapják a kérdéseket/

Tavasz: 1. Kikből lettek betyárok?

               5. Hol és hogyan szórakoztak?

Nyár:     2. Kik és hogyan segítették őket?

              6. Miért elég egy dudás egy csárdába?

Ősz:       3. Hogyan próbálták elfogni a betyárokat?

               7. Kik rokonszenveztek a betyárokkal és miért?

Tél:        4. Milyen tulajdonságokkal kellett rendelkezniük a betyároknak?

               8. Mely híres betyárokat említ a szöveg?

Nyissátok ki a folyóiratot a 47. oldalon! Kísérjétek figyelemmel a bemutatandó szöveget!

I. Bemutató olvasás.

II. Feldolgozás:  Kérdések- várt válaszok-szemléltetés

1.     Kikből lettek betyárok?

·      A Rákóczi szab. harc után--elbocsátott katonák, akik portyázásból akarták eltartani magukat,

·      1800-as évek elején az erőszakos katonafogdosás elől menekülőkből,

·      akik bűnt követtek el, de nem akartak börtönbe menni,

·      az 1848-as szab. harc bukása után, akik megmenekültek a börtöntől,

·      a szegénylegények a mostoha körülményeik miatt.

2.     Kik és hogyan segítették őket?

·      a falu népe bujtatta őket,

·      betyárszegre akasztott tarisznyában élelem, lovuknak abrakos tarisznya volt elkészítve,

·      félelemből az intézők is teljesítették kérésüket, cserébe a gulya, ménes hiánytalan maradt-- „betyárbecsület”

      3. Hogyan próbálták elfogni a betyárokat?

·      a hatalom minden eszközzel üldözte őket,

·      a besúgóknak jutalom járt,

·      a pandúrok üldözték őket segítőikkel, a zsandárokkal együtt.

                  4.  Milyen tulajdonságokkal kellett rendelkezniük a betyároknak?

·      Furfangos észjárásúnak kellett lenniük,

·      találmányuk csutorás kettősfalú kulacs,

·      érteni kellett a zárak, béklyók nyitásához,

·      a csaholó kutyák megszelídítéséhez.

5. Hol és hogyan szórakoztak?

·      a falvaktól távoli, főleg a megyék határán épült csárdákat kedvelték,mert ezek több lehetőséget adtak a menekülésre,

·      zeneszerszámuk a kecskeduda, jól lehetett mellette dalolni,szilajul táncolni.

     6. Miért elég egy dudás egy csárdába?

·      A kecskeduda erős hangú, más hangszer, de másik duda sem hallatszik mellette.

7. Kik rokonszenveztek a betyárokkal és miért?

·      A szegény parasztok, mert úgy érezték, hogy a betyárok valósítják meg álmaikat, megleckéztetik a gazdagokat.

      8. Mely híres betyárokat említ a szöveg?

·      angol: Robin Hood

·      szlovák: Jánosik

·      román: Korbea és Pintye

·      szerb: Deli Radivos

III.            Zenehallgatás:

Híres zeneszerzőnk, Kodály Zoltán a Mátrai képek c. zeneművében a híres mátrai betyárnak, Vidróczkinak állít emléket – részlet meghallgatása a www.youtube.comról a váci Vox Humana kórus előadásában –2 perc

       IV.: A Kenessey Éva által szerkesztett keresztrejtvény csoportos megfejtése, értékelés.

V.             Házi feladat: Nézzetek utána, mit tudhatok Vidróczkiról? Milyen gyöngyösi vonatkozása ismert?

VI.            Olvasás, figyelemkoncentráció: A Betyárélet „kiszorító” olvasása.

      VII. Értékelés, jutalmazás