Bevezetés: A legutóbbi szakköri foglalkozáson az élettelen környezeti tényezők körül a fénnyel foglalkoztunk. Beszéltünk arról, hogy milyen nagy jelentőségű  a fény erősségéhez, időtartamához, fajtájához (hullámhosszához) való alkalmazkodás az élővilágban. Ehhez a témát fogjuk ma folytatni a Szitakötő folyóirat egy érdekes írásának segítségével.

1.     Nyissátok ki a Szitakötő folyóiratot a 10. oldalon! Olvassuk el A sötétség világa című cikket!

(Láncolvasással megismerjük a szöveget.)

2.     Miről szólt az olvasmány? (Éjszakai életmódú állatokról.)

Soroljatok fel éjszakai életmódú állatokat! (denevér, bagoly, sün, éjjeli lepke, szentjánosbogár)

3.     Vajon mi okozza az éjszakai életmódhoz való alkalmazkodás nehézségét? (a sötétség, amiben a látás nem hatékony érzékszerv a tájékozódáshoz)

4.     Mi emberek mennyire kötődünk a látáshoz és a szemünkhöz? Árulkodó a magyar nyelv is! A színeket például a szemünkkel érzékeljük. Soroljunk fel néhányat! (Piros, kék, sárga, stb.) És ez csak néhány a látható világ tulajdonságaiból. (Vannak formák, méretek, szép vagy csúnya dolgok, amiket mind-mind a szemünk segítségével tudunk jellemezni.)

Jóval szegényebb a nyelvünk, ha a hallásunkkal felfogható tulajdonságokat akarjuk jellemezni. Milyen lehet az, amit hallunk? (Pl: halk, hangos, éles, fülsértő, stb.)

A szaglással kapcsolatban még kevésbé változatos a nyelv: valami lehet büdös vagy illatos, esetleg szúrós szagú…

5.     A látástól való függős igen erős az emberek világában. Erre csak akkor döbbenünk rá, ha teljes sötétbe kerülünk. A 6. osztályos tanulók épp a múlt héten voltak Budapesten, a Láthatatlan Kiállításon. Meséljétek el a többieknek, hogy mit tapasztaltatok! (A gyerekek élménybeszámolót tartanak az interaktív kiállításról, arról, hogy miképpen boldogultak látás nélkül.)

6.     Ha kevesebb vagy több a fény, ahhoz a szemünk is alkalmazkodik bizonyos határokon belül. Kísérlet: zseblámpa fel- és lekapcsolásával a pupilla változásának megfigyelése.

7.     Ha nem számíthatunk a szemünkre, akkor fontosabbá válik a többi érzékszervünk (a vak embereknek gyakran kifinomultabb a hallása, tapintása)

8.     Játék: Most mindenki hajtsa le a fejét az asztalra és csukja be a szemét! Egy percen keresztül próbáljatok csendben maradni és megjegyezni minden hangot, amit hallasz.

Az idő letelte után megbeszéljük, hogy ki milyen hangot hallott (szélsusogás, fekete rigó, ajtócsapódás, kiabálás stb.) Tanulság: ha tudatosan figyelünk a hangokra, akkor sokkal többet érzékelünk.

Az éjszakai életmódú állatok is gyakran a hangokra támaszkodnak. A denevérek például az ultrahangra. Hogyan tájékozódnak ennek segítségével? (A kibocsátott ultrahang visszaverődik a környezet tárgyairól vagy a zsákmányukról és ezt fogják fel a denevérek.)

Próbáljuk ki mi is!

Kísérlet: Egy vállalkozó kedvű gyerek a fallal szemben 1 méterre áll. Kap egy pingponglabdát, amit a falhoz kell dobnia és a visszapattanás után elkapnia, majd újra dobnia, lehetőleg egyenletes tempóban, folyamatosan. A többiek csöndben figyelnek a hangra.

Most álljon 2 méterre a faltól és úgy dobja a labdát folyamatosan. Most mit vettetek észre? (A második esetben hosszabb szünetek vannak a pattanások hangjai között. Távolabb van az akadály, azaz a fal.)

Ehhez hasonlóan tájékozódnak a denevérek is, csak persze jóval kifinomultabb a módszerük.

Befejezés: Szorgalmi feladat a kiosztott keresztrejtvény megfejtése, amelynek meghatározásai mind a látással kapcsolatosak.

Forrás: A Szitakötő előző, a 18. számához kapcsolódó segédanyag. (http://szitakoto.com/segedanyag.php?id=1682)