Vajon lehet a fénnyel, pontosabban a fénysugárral táviratozni? Nagyon is lehet! Mesterséges fényforrások (fáklya, zseblámpa) vagy a napsugarak felhasználásával közvetlen üzeneteket juttathatunk el nagy távolságra. Csupán egyetlen feltétele van a táviratozásnak, hogy a két pont között a fénysugár útjában ne legyen olyan tárgy, amelyen a fény nem tud áthatolni. Akadály lehet például egy hegycsúcs vagy magas torony. 

 

A fénnyel történő üzenetváltás sok ezer éves. A 4000 évvel ezelőtti asszír-babiloni birodalomból olyan rajzok maradtak fenn, amelyeken hegycsúcsokra épített fénytávirdák láthatók. A fény forrása először a fáklya volt. Háborúban ezek segítségével küldték a parancsokat és jelentéseket az egymástól távol harcoló csapatoknak. A fáklyás jelzés előnye, hogy éjszaka is működik. A fáklya fényét előre meghatározott szabály szerint rövid időre eltakarták, majd újra láthatóvá tették. Később már a betűrendes fáklya-távjelzést is használták. Az abc betűinek különböző számú és elhelyezésű felvillantások feleltek meg. Tiszta időben akár 20 km-ről is jól kivehetők voltak a felvillanások. 

 

A Perzsa Birodalom I. Dareiosz király korában (i. e. 549–i. e. 486) érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor az Indus folyótól a mai Törökország nyugati határáig terjedt. Ezt a mintegy 4000 km-es távolságot egyetlen nap alatt járták meg a hírek a fáklyafénnyel működtetett jelzések segítségével. Aiszkhülosz görög drámaírótól tudjuk, hogy Trója elestét is fénytáviratozás útján közölték az argoszi főhadiszállással. 

 

(A folytatás a nyári számban olvasható)