Haj-rá, és Bajusz is rá, Ritmuskészítők előre, Szellemvasút indulj, Szemedben a világ Kollázs-varázs legyen és Nézzük együtt Gulácsy Lajos képeit! Most kezdődik a Szójátéktéren a Tutyimutyi paksaméta, Sárgája nap, fehérje hold. Közben Blökkencs és Hencó a városba mennek, A medve városába, ahol Borka és az Incifinci várja őket, meg Tetkó, a tengerész, kezében Ólomkatona és ezüstkanál. És akkor... a hajó elsodródott. De az Időjáték… Pétere megjött. És a Tojásoló idején elterjedt a hír, hogy Aprópénz és rózsa akkor is kell a Szitakötő szótár szerint, ha Fűben, fában orvosság lakik, s ha Azt állítom: asztal, ez úgy hangzik, mint a nagy titok, hogy: Volt egyszer egy kemence.
  |
Victor András | Búth Emília Bajusz Volt egy falu – nem tudom, hol,
Abba’ lakott – mondjam-é, ki?
Arany János A bajuszcmű verséből megtudhatjátok, mennyire szenvedett szegény Szűcs György attól, hogy nem nőtt bajusza, s miképpen járt pórul hiszékenysége miatt. Most azonban nem ez a kérdés, hanem hogy kinek mikor, miért és hogyan nő – vagy nem nő – bajusza, szakálla, haja és másfajta szőrzete. Az embereknek a szőrzetükkel két fő gondjuk van: ha ott se nő, ahol kellene, illetve ha ott is megjelenik, ahol nem szeretnék. A kopaszodó férfiak a hajhullást szeretnék bármi áron lassítani; a nők meg a lábukon növő szőr növekedését.
A róka bundája, a macska bajusza, a vaddisznó sörtéje, valamint az ember bajsza, szakálla, szőre, haja biológiailag majdnem ugyanaz. Változatok. Mindegyik a bőr szőrtüszőiből nő ki és szaruból van. Ugyanabból az anyagból, mint a tehenek szarva, a ló patája és a mi körmünk.
Aki már égetett hajat vagy volt disznóölésen, az tudja, hogy a szaru jellegzetesen büdös, amikor ég, mert olyan fehérje, amely sok ként tartalmaz. Ugyanezért büdös egyébként az égő gumi is, hiszen azt is kénnel vulkanizálják.
A szőrözöttség – például a dús haj vagy a kopaszodás is – részben öröklődés kérdése, de a géneken túl más tényezők is megszabják, ki mennyire szőrös. Bizonyos hormonoknak (elsősorban a férfihormonoknak) is meghatározó szerepük van ebben. Lehet, hogy „kopasz-szájú Szűcs György” szervezetében nem termelődött elég férfihormon; de más oka is lehetett gyér vagy hiányzó szőrzetének. Talán meglepő, de igaz, hogy a férfiakban is termelődik női hormon, s a nőkben is férfihormon. A kettő aránya dönti el az ember nemi jellegét. Az évtizedek múlásával ez az arány a „kiegyenlítődés” felé tolódik, ezért az öregséggel a férfiak férfias jellege és a nők nőies jellege gyengül. Idősebb nőknek ezért néha az arcukon is megerősödnek a szőrszálaik. Lám, Szűcs György is mire vetemedett, amikor már százszor kudarcot és szégyent vallott bajusztalansága miatt:
S már a bajszot úgy gyülölte, |