Az iskolások évezredek óta csalnak. Az első fenn-maradt feljegyzés az ókori Kínából származik, ahol a diákoknak nehéz vizsgát kellett tenniük, hogy később jó megélhetést biztosító állást szerezzenek. Ők is csaltak, bár ha lebuktak, nem egyest kaptak, hanem halálbüntetésre számíthattak. 

 

Az iskolai csalás három formáját különböztetjük meg: (1) amikor nem megengedett információkat adsz át és fogadsz el, (2) amikor nem megengedett anyagokat használsz fel (például puskázol) és (3) amikor tanárod gyengeségeivel visszaélve próbálsz előnyt szerezni a jobb jegy reményében (például a dolgozat előtt megszerzed a kérdéseket). Érdemes elkülöníteni az órai számonkérések során jelentkező csalásokat a plágiumtól (amikor mások gondolatait úgy használod fel a beadandó dolgozatokban, hogy nem utalsz a forrásra). Dolgozatírás közben is kétféle módon történhet a csalás: lehet egyéni (puskázás) és együttműködő (súgás). 

 

A csalások módját nagyon sok minden befolyásolja: az egyéni különbségek, a helyzeti tényezők és a tágabb kultúra. Az egyéni különbségek közül legfontosabb talán, hogy szívesen tanulod-e az adott tananyagot. Amikor élvezed a tanulást, mert érdekes dologról szól, kevésbé csalsz a számonkéréskor. Ha egyáltalán nincs kedved tanulni, és az sem igazán érdekel, milyen jegyet kapsz, valószínűbb, hogy nem megengedett eszközhöz nyúlsz. Nagyon érdekes, hogy számos kutatás bebizonyította: nemcsak rajtad múlik, mennyire szereted a tananyagot, hanem a tanárokon is. Ez viszont már a helyzeti tényezők csoportjába tartozik. 

 

Amikor a tanárod is élvezi a tanítást és ő maga is érdeklődik a téma iránt, ez az érdeklődés átragad rád is, és ennek köszönhetően kevésbé valószínű, hogy puskázni vagy lesni fogsz, amikor dolgozatot írsz. Még ennél is sokkal jobb, ha a tanárod őszintén lelkesedik a tantárgyáért, mert így te is kevésbé csalsz, mint a tanagyagot unottan daráló tanároknál. Biztosan észrevetted már, hogy akkor csalnak a diákok, amikor a tanár nem figyel oda. Ha odafigyel, nem kell beígérnie szigorú büntetéseket, mert ilyenkor senki nem mer csalni. A kutatók úgy találták, ez az odafigyelés erősebb visszatartó erő, mint a beígért súlyos büntetés.

 

 

(A folytatás a téli számban olvasható.)