A természetben igen gyakori jelenség a mimikri. (A szó a görög „mim” szótőből származik, amely utánzást jelent. Innen származik a mi „mímel” szavunk is.)

A mimikri azt jelenti, hogy egy állat valaminek az utánzásával növeli saját táplálkozásának sikerét, vagy éppen azt nehezíti, hogy ő legyen egy ragadozó zsákmánya. Lényegében mindkettő a saját túlélését segíti.

A mimikrinek sokféle formája van, de két „módszer” mindenképpen kiemelkedik közülük:

A) Az állat olyan alakú vagy színű, hogy beleolvad a környezetébe, nem könnyű észrevenni, ezért egyrészt a támadói kisebb eséllyel fedezik fel, másrészt az ő „reménybeli” zsákmányállatai nagyobb eséllyel jönnek bele a „csapdába”.

B) Az állat olyan színű, mintázatú, amely hasonlít egy veszélyes állatéra, s így az őt fenyegető ragadozók esetleg tévedésből elkerülik.

A mellékelt 12 állatkép különböző mimikriket mutat.

·      Bagoly – beleolvad a fakéreg mintázatába

·      Botsáska (3 kép) – hol friss, hol száraz ágnak látszik, hol meg olyan, mint egy „vándorló levél”.

·      Gekkó – száraz falevélnek látszik

·      Hernyó (2 kép) – fenyegető kígyót mintáz, vagy egyszerűen csak két „figyelő szemet”

·      Karolópók – beleolvad a virágba, amelyben vár az áldozatára

·      Lepke – (2 kép) hol darázsmintázatú, hol ragadozó állatot mímel a szárny két szemfoltja

·      Varangy – beleolvad a talaj színébe

·      Zengőlégy – darázsmintázatú

Feladat

1) Azonosítsuk az állatokat!

2) Rendezzük a 12 képet csoportokba különböző (de mindig csak egy) szempont szerint:

a)     a fajok rokonsága

b)    a mimikri típusa

c)     a mimikri föltételezett hatékonysága

d)    további, helyben megfogalmazott szempontok

3) Keressünk példákat hasonló mimikri-jelegű viselkedésekre az iskolai életben!