Március közepére általában kitakaródzik a föld a hópaplan alól. Különös illat tölti be a levegőt: a Föld szaga. Már messziről megérzed, hogy kinyílt a gyöngyvirág. Zsongnak a méhek, gyűjtik a piros, kék, ezerszínű virágok nedűit.

 

Honnan tudják a méhek, hogy melyik virág hol illatozik? Hogyan érzékeljük mi, emberek, melyik az ibolya illata és melyik a rothadó ételé?

 

A szag párolgás útján a levegőbe jutó, a szaglóidegekre ható illó részecskék, illetve gáznemű anyagok által keltett, többnyire kellemetlen érzet. Illatnak viszont mindig a kellemes szagot nevezzük. A szagok és az illatok kémiai anyagok, de a molekuláknak nincs szaga. Akkor mi történik az orrunkban?

 

A szaglás a legösszetettebb kémiai érzékelési mód, az orrunk a legérzékenyebb érzékszervünk. Ha meg-próbálunk befogott orral enni, tapasztaljuk, hogy szagok nélkül kevésbé ízletesek az ételek. Ezért is megy el az étvágyunk, amikor náthásak vagyunk. A szaglással kapcsolatos kísérletek azt mutatják, hogy az anyák ki tudják választani gyerekük ruhadarabjait a többi közül, és felismerjük a másik ember nemét annak kézszaga, testszaga vagy szájszaga alapján.

 

A kutatók hét alapvető szagot azonosítottak, ezek a kámfor, pézsma, virág, borsmenta, éter, csípős és bűzös. 

 

 

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)