BESZÉLGESSÜNK A BESZÉDRŐL!
Illés Györgyi | Nagy Áron
Hangzók
A Szitakötő őszi számában hívtalak, hogy ismerd meg a beszéd különleges, összetett folyamatát. Akkor Igor, az önfelfújódó operaénekes segítségével megtanultunk nyugodtan levegőt venni, szép, dús hangzású hangot adni.
Szó esett arról is, hogy ha a hangszalagok megrezegnek, a hangunk zöngés lesz,
ha csak átengedik a levegőt, zöngétlen hangzó keletkezik.
A hang vagy a zöngétlen levegő a szánkban hangzókká alakul, ezek a hangzók az írott betűk kiejtett megfelelői. Pl. az 'sz' betűt leírjuk, az 'sz' hangot kiejtjük. Sokszor rosszul fogalmaznak a gyerekek, azt mondják: "tudom, hogy rossz az 'sz' betűm....." Ilyenkor nem arra gondolnak, hogy az írott betű csúnya a füzetükben, hanem hogy pöszén ejtik az 'sz' hangot.
A magánhangzók mindig zöngések: ezeket vokálisoknak, éneklő hangoknak is nevezzük. Képzésük során a szánk térfogatát és nyelvünk állását, az ajkunk alakját változtatjuk meg, így lesznek mélyebbek, magasabbak; elöl vagy hátrébb szólók, de nem állítunk akadályt a levegő útjába.
A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek is, és a szánkban ilyenkor akadályba ütközik a levegő. Az akadály lehet a nyelvünk, ajkunk, fogunk. Számtalan hang és zörej kiadására vagyunk képesek, ezekből születnek a mássalhangzók. Vannak, amelyeket hosszan tudunk ejteni, például az 's', vagy az 'sz'. Ezeket úgy nevezzük: réshangok, mert egy résen keresztül, hosszan távozik a levegő a szánkból. Ezek a rések különböző formájúak, így más és más hang képzésére alkalmasak. Pl. ha 'sz' hangot ejtesz, a levegő egy hosszú, szűk kis résen át távozik a szádból. Az 's' hangnál ez a rés sokkal tágabb. Nézzük meg gyakorlatban is a különbséget! Ha megnedvesíted a kezed és 'sz' hangot fújsz rá, a levegőt kis felületen érzékeled és hidegnek érzed. Ha 's' hangot ejtesz, nagyobb felületen érzed a levegő mozgását és a hőmérséklete meleg lesz!
Vannak mássalhangzók, amelyek egyetlen pillanatban keletkeznek, nem tudjuk hosszan ejteni őket. Ilyen például a 'b', vagy a 'k'. Ezeket zárhangoknak hívjuk. A szánkban lévő akadályokkal egy zárat hozunk létre, amit a levegő felpattint. Attól függ a hangzás, hogy hol, milyen erős zárat alakítunk ki.
(A folytatás a téli számban olvasható.)