bla

A Szóbeszéd hóemberekről szól ezúttal, hiszen tél van, Fagyra fagy jönA levegő is megfagy. Gyere, öreg, Betlehembevagy A sólyomfejű isten országába, és közben Beszélgessünk a beszédről! Ismerd meg magad! és Nézzük együtt Aba-Novák Vilmos képeit! Áramszünet esetén meghallgatjuk Micur és a mészkőrobbanás meg Holdonfutó Jankó és Don Juan történetét, majd megismerkedünk A tojástörő keselyű és a takarító delfin meg a Tevékeny talajlakók mindennapi életével. Ekkor már visz minket a Szellemvasút… avagy a nagy adag szeretet, értjük a Vörös iszap és magyar ezüst kapcsolatát, és vár a Búvóhely aranyrögökkelmindez, a Szitakötő szótár is: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
BESZÉLGESSÜNK A BESZÉDRŐL!
Illés Györgyi | Nagy Áron

Hangzók

A Szitakötő őszi számában hívtalak, hogy ismerd meg a beszéd különleges, összetett folyamatát. Akkor Igor, az önfelfújódó operaénekes segítségével megtanultunk nyugodtan levegőt venni, szép, dús hangzású hangot adni.


Szó esett arról is, hogy ha a hangszalagok megrezegnek, a hangunk zöngés lesz,
ha csak átengedik a levegőt, zöngétlen hangzó keletkezik.  

A hang vagy a zöngétlen levegő a szánkban hangzókká alakul, ezek a hangzók az írott betűk kiejtett megfelelői. Pl. az 'sz' betűt leírjuk, az 'sz' hangot kiejtjük. Sokszor rosszul fogalmaznak a gyerekek, azt mondják: "tudom, hogy rossz az 'sz' betűm....." Ilyenkor nem arra gondolnak, hogy az írott betű csúnya a füzetükben, hanem hogy pöszén ejtik az 'sz' hangot.  

A magánhangzók mindig zöngések: ezeket vokálisoknak, éneklő hangoknak is nevezzük. Képzésük során a szánk térfogatát és nyelvünk állását, az ajkunk alakját változtatjuk meg, így lesznek mélyebbek, magasabbak; elöl vagy hátrébb szólók, de nem állítunk akadályt a levegő útjába.  

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek is, és a szánkban ilyenkor akadályba ütközik a levegő. Az akadály lehet a nyelvünk, ajkunk, fogunk. Számtalan hang és zörej kiadására vagyunk képesek, ezekből születnek a mássalhangzók. Vannak, amelyeket hosszan tudunk ejteni, például az 's', vagy az 'sz'. Ezeket úgy nevezzük: réshangok, mert egy résen keresztül, hosszan távozik a levegő a szánkból. Ezek a rések különböző formájúak, így más és más hang képzésére alkalmasak. Pl. ha 'sz' hangot ejtesz, a levegő egy hosszú, szűk kis résen át távozik a szádból. Az 's' hangnál ez a rés sokkal tágabb. Nézzük meg gyakorlatban is a különbséget! Ha megnedvesíted a kezed és 'sz' hangot fújsz , a levegőt kis felületen érzékeled és hidegnek érzed. Ha 's' hangot ejtesz, nagyobb felületen érzed a levegő mozgását és a hőmérséklete meleg lesz!  


Vannak mássalhangzók, amelyek egyetlen pillanatban keletkeznek, nem tudjuk hosszan ejteni őket. Ilyen például a 'b', vagy a 'k'. Ezeket zárhangoknak hívjuk. A szánkban lévő akadályokkal egy zárat hozunk létre, amit a levegő felpattint. Attól függ a hangzás, hogy hol, milyen erős zárat alakítunk ki.


(A folytatás a téli számban olvasható.)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek