A Szóbeszéd hóemberekről szól ezúttal, hiszen tél van, Fagyra fagy jön – A levegő is megfagy. Gyere, öreg, Betlehembe! vagy A sólyomfejű isten országába, és közben Beszélgessünk a beszédről! Ismerd meg magad! és Nézzük együtt Aba-Novák Vilmos képeit! Áramszünet esetén meghallgatjuk Micur és a mészkőrobbanás meg Holdonfutó Jankó és Don Juan történetét, majd megismerkedünk A tojástörő keselyű és a takarító delfin meg a Tevékeny talajlakók mindennapi életével. Ekkor már visz minket a Szellemvasút… avagy a nagy adag szeretet, értjük a Vörös iszap és magyar ezüst kapcsolatát, és vár a Búvóhely aranyrögökkel – mindez, a Szitakötő szótár is: Enyém, tiéd, miénk.
![]() ![]() ![]() ![]() |
NÉZZÜK EGYÜTT...
Aba-Novák Vilmos képeit! Az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák Vilmos képei láttán így kiáltott fel Picasso (ejtsd: pikasszó), az akkor már híres festő: „Ki ez a barbár zseni?” És ezt a „barbár zsenit” a zsűri is elismerte, neki ítélte a nagydíjat, és négy év múlva, élete végén egy másik nemzetközi elismerést is kapott Velencében. Itthon a harmincas évektől a korszak kedvelt, sokat foglalkoztatott, vallásos tárgyú freskói révén népszerű művésze volt. Pályája során Európa-szerte szerepeltek képei különböző kiállításokon és Amerikában is sikeresen dolgozott.
|