bla

A Szóbeszéd hóemberekről szól ezúttal, hiszen tél van, Fagyra fagy jönA levegő is megfagy. Gyere, öreg, Betlehembevagy A sólyomfejű isten országába, és közben Beszélgessünk a beszédről! Ismerd meg magad! és Nézzük együtt Aba-Novák Vilmos képeit! Áramszünet esetén meghallgatjuk Micur és a mészkőrobbanás meg Holdonfutó Jankó és Don Juan történetét, majd megismerkedünk A tojástörő keselyű és a takarító delfin meg a Tevékeny talajlakók mindennapi életével. Ekkor már visz minket a Szellemvasút… avagy a nagy adag szeretet, értjük a Vörös iszap és magyar ezüst kapcsolatát, és vár a Búvóhely aranyrögökkelmindez, a Szitakötő szótár is: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Kricsfalussy Beáta

Fagyra fagy

Az Északi- és a Déli-sark is fagyos, szeles, barátságtalan vidék, de jellegzetes különbség van közöttük. Az Északi-sarkArktisznak is nevezikvalójában nem kontinens, hiszen a néhol 4000 méter mély Jeges-tengeren úszó hatalmas jégtömeg alatt nincs szárazföld. Az északi jégsapka tengerszint feletti magassága átlag 2-3 méter, területe télen körülbelül az Egyesült Államok méretére növekszik, de nyáron, mikor az átlaghőmérséklet 0, a jég fele elolvad.

Az Északi-sarkkörhöz 8 ország szárazföldi területe tartozik, de szárazföldi jégtakaró csak kis részen van – a legnagyobb Grönlandon.

A Déli-sark óceánnal övezett kontinens, amit átlagosan 2000 méteres összefüggő jégtakaró borít.

El tudjátok képzelni, milyen vastag ez? Ha ennyi jég elolvadna (szerencsére ennek semmi valószínűsége), az óceánok szintje mindenhol 60-65 méterrel megemelkedne! Ekkora jégmennyiség láttán azt gondolhatnánk, hogy itt egyfolytában esik a hó. De bármilyen hihetetlen, a sarki területek az éves csapadékmennyiség alapján sivatagnak számítanak. Az állandó hideg miatt az évente hulló néhány centiméternyi hóréteg azonban nem olvad el, így az összetömörödött hóból az évezredek során képződött ez a jégsapka.

A Déli-sark, más néven Antarktisz (a görög eredetű szó jelentése: Északkal szemben), hidegebb, mint az Északi-sarkvidék. Az eddigi legnagyobb földi hideget is itt mérték: -89,6 oC. És a legmagasabb hőmérséklet is csak -13,5 oC volt.
Az állandó erős szél is növeli a hidegérzetet – a szélmentes időszakok pedig ritkák, és csak néhány óráig tartanak.

Érthető, hogy az Antarktisz (a kutatóállomásokon tartózkodó néhány ezer főt leszámítva) teljesen lakatlan. A szélsőségesen hideg időjárás elviselését nehezíti, hogy télen (olyankor nálunk nyár van) sosem kel fel a Nap. A sarkvidékeken ugyanis fél év világosságot fél év sötétség követ, a Nap egy évben csak egyszer kel és egyszer nyugszik, mintha az év egyetlen hosszú nap volna. Mikor az Északi-sarkon a horizont felett van a Nap, az Antarktiszon ellenkezőleg: épp a téli, sötét hónapok telnek.

A sarkvidékek éjszakai égboltján figyelhető meg az úgynevezett sarki fény zöld, kék és piros színű játéka. Ez a titokzatos jelenség sokáig félelmet keltett az emberekben, legtöbbször háború, járvány és halál előjelének tekintették.



(A folytatás a téli számban olvasható.)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek