bla

Beszélgessünk a beszédről! – mondja Éles Kés és Tompa Kés a lakodalomban, míg Szent Mihály útján és a Hagyásfa árnyékában Ősz húrja zsong, Az ősz színei és a Szóló szőlő egy Késő nyári emlékkel együtt élnek Bodocs meséiben. Közben a Komposztoszt és szoroz!, hogy lássuk Fától az erdőt, ha eljön Suli hava, és Nézzük együtt Perlrott Csaba Vilmos képeit! meg a Kondenzcsíkot is. Kérdés, vannak-e Ismeretlen szigetek?, és Időkapuk a város szélén, és Mit eszik a zombiféreg? Ismerd meg magad! Pegazus hátán, Szellemvasúton, Időjátékban a Szitakötő szótár és a Nagyon zöld könyv segítségével, mert Egy hét múlva két hete, hogy ez mind: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
SZELLEMVASÚT
Levendel Júlia

... avagy apák és fiúk

Látod, a készülődésre sem volt idő, máris Eötvös József otthoni dolgozószobájában vagyunk. Hogy mikor? Nem szükséges találgatni, csak nézz a levélre, amit éppen most fejez be: 1868. július 27-e van. Eötvös még átfutja a heidelbergi (ejtsd: hejdlberg) egyetemen tanuló Lorand fiának írt sorokat – közben mi is beleolvashatunk:


Kedves fiam! Ma töltöd be huszadik évedet. A nap, melyen születtél, éltem egyik legkínosabb napja volt. Anyád a szülés következtében életveszélyben forgott. Benn a városban a felséges nép lázongott, s míg feleségem betegágyánál ülve, remény és kétségbeesés között számoltam érütéseit, a Pest s Buda-i tornyokról a vészharang hangjai tölték be az éji csendet, s egy üzenet jött a másik után, mely minisztertanácshoz hítt. Soha nem szenvedtem többet, mint ezen órákban, míg hajnal felé Balassa tudtomra adá, hogy anyád veszélyen kívül van, s őt megcsókolva a városba siettem. Úgy látszik, a kegyes végzet ki akarja egyenlíteni akkori szenvedéseimet, s úgy rendelé, hogy éppen általad, ki akkor öntudatlanul kínjaimat okoztad, éltem legfőbb örömeit élvezzem…


Eötvös már nem is a saját betűit látja; tekintete elárulja, hogy nem csupán a húsz évvel korábbi nap emlékeit elevenítette fel. Akkor a forradalmi Batthyány-kormány, most az Andrássy-kormány kulturális és oktatási minisztere. Akkor, Loránd születése után két hónappal, családjával együtt emigrált. Gyötrelmes idők voltak. Széchenyit a döblingi elmegyógyintézetbe szállították, Deák Ferenc visszavonult Kehidára, Batthyány Lajos Pesten várta letartóztatását. Eötvös úgy látta, vállalhatatlanul beszűkültek a politikai lehetőségek, és vagy véres harcok következnek, vagy nyomorúságos behódolás a Habsburgoknak. Legriasztóbb látomásaiban – ahogy végül is bekövetkezett – mindkettő.



(A folytatás az őszi számban olvasható)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek