Beszélgessünk a beszédről! – mondja Éles Kés és Tompa Kés a lakodalomban, míg Szent Mihály útján és a Hagyásfa árnyékában Ősz húrja zsong, Az ősz színei és a Szóló szőlő egy Késő nyári emlékkel együtt élnek Bodocs meséiben. Közben a Komposzt – oszt és szoroz!, hogy lássuk Fától az erdőt, ha eljön Suli hava, és Nézzük együtt Perlrott Csaba Vilmos képeit! meg a Kondenzcsíkot is. Kérdés, vannak-e Ismeretlen szigetek?, és Időkapuk a város szélén, és Mit eszik a zombiféreg? Ismerd meg magad! Pegazus hátán, Szellemvasúton, Időjátékban a Szitakötő szótár és a Nagyon zöld könyv segítségével, mert Egy hét múlva két hete, hogy ez mind: Enyém, tiéd, miénk.
![]() |
SZELLEMVASÚT
Levendel Júlia ... avagy apák és fiúk Látod, a készülődésre sem volt idő, máris Eötvös József otthoni dolgozószobájában vagyunk. Hogy mikor? Nem szükséges találgatni, csak nézz a levélre, amit éppen most fejez be: 1868. július 27-e van. Eötvös még átfutja a heidelbergi (ejtsd: hejdlberg) egyetemen tanuló Lorand fiának írt sorokat – közben mi is beleolvashatunk:
|