A legrégebbi történetek, a világ különböző mítoszai olyan réges-régi korról mesélnek, amikor nem volt vagyoni különbség az emberek között. Nem voltak gazdagok és szegények. A kisebb közösségben, például törzsben élők megosztoztak a zsákmányon, szükség szerint együtt használták a kezdetleges szerszámokat. A barlangok, a lombsátrak – ahogyan a folyók, az erdők, a napfény és a levegő – nem tettek senkit kiváltságossá. Nem ismerték a tulajdon fogalmát.

Az írásos emlékek szerint azonban ilyen korszak nem volt, csak az igazságkeresők ábrándjaiban formálódott-színesedett. A civilizációtól jobbára elzárt, őserdőbeli indián törzsek kis közösségében valószínűleg manapság sincsenek tulajdoni viszályok – de éppen azért nincs törzsön belüli leigázás és kizsákmányolás, mert mindegyik közösség kicsi és elzárt.

A mesék viszont – az ókori mitikus történetek, a középkorból származó Ezeregyéjszaka meséi vagy a magyar népmesék – egytől egyig a társadalom megosztottságáról adnak hírt. És persze mélyről fakadó, ősi vágy, de nem megtapasztalt valóság a boldogság beteljesülése: amikor a szegény ember eszes, bátor és jólelkű fiából király lesz, vagy a királyfi feleségül veszi
a kedves és gyönyörű szegény lányt.

A rabszolgatartó társadalmakban, a hűbéri rendszerekben vagy a tőkés tulajdon mozgatására-hasznosítására alapozott kapitalizmusban az emberek többségének életkörülményét meghatározza, hogy hová születik. A vagyoni különbségek ugyan egyénileg is megszüntethetők; a 19. és különösen a 20. század körülményei között sokan mondhatták el magukról, hogy önerejüknek köszönhetik boldogulásukat, de történeteik inkább a szabályszerűséget erősítő kivételeknek számítanak. Mint ahogyan azoké is, akik elherdálták a családi örökséget, eladósodtak és nincstelenné lettek. Még édestestvérek anyagi viszonyai között is óriási különbségek lehetnek. Emlékszel azokra a mesékre, amelyekben a gazdag, kapzsi ember pórul jár becsületes, szegény testvérével szemben? Vagy a hős Toldi Miklósra, akit „rókalelkű” bátyja, a királyi udvarba került György kifosztott volna az apai jussból?


(A folytatás az őszi számban olvasható)