A Virágénekek Virágvasárnap Hangvirágok, és így köszöntik A megszabadulás ünnepét: Hej, tulipán, tulipán, nem kell Tulipánháború. Faust meg A lebegtető készülékkel, ami A japán császár ajándéka és A rókadémonokat is megmutatja, Az Állatöv titkait kutatja, és azt ajánlja: Ismerd meg magad! A Kaland bölcsőtől bölcsőig tart …avagy mámorító a közjóért tenni, s ha a Szójátszótéren kizöldül a Szó-fa és megpendül a Léghárfa, eljő A bolondok hava is. Akkor aztán (Só ami só) felüthetjük a Szitakötőszótárat, hogy folytassuk a Csigamesét meg a Volt egyszer egy szitakötő történetét, és együtt nézzük Ziffer Sándor képeit!
![]() ![]() |
Hollós Máté Hangvirágok Ha a rajzoló, festő virágot mintáz, lehet célja a természet adta forma leképezése, a szirmok, levelek alakjában, színében rejlő szépség papírra fektetése. Más művészet a virág ábrázolására nem képes, csak jelképezni tudja. A jelkép azonban a művészetnek – így a zenének is – alapeleme. A művész alkotásával úgy hat, hogy valamilyen tartalmat valamilyen formában átvisz egy másikba, s ha felismerjük, örülünk.
Ilyen Mozart [ejtsd: mócárt] Az ibolya és Schubert [ejtsd: súbert] A vadrózsa című híres dala. A német operaszerző, Wagner [ejtsd: vágner] legnagyobb színpadi művében, a Parsifalban [ejtsd: párszifál] a címszereplőt Viráglányok csábítják. Amikor a francia zeneszerző, Debussy [ejtsd: döbüsszi] A hanga címet adja egy zongoraprelűdjének, nem arra gondol, hogy a hallgató az első hangok után homlokára csap, s azt kiáltja: hiszen ez a rózsaszín avarfűről szól!
|