„Nincs két teljesen egyforma fűszál”.

2010 a Biodiverzitás éve volt. A biodiverzitás magyarul 'biológiai sokféleség'. Még a sokféleségnek is legalább négyféle formája van:

1) Élőhelyek (ökoszisztémák).

Az állatok és növények sokféleképpen élnek együtt egymással és élettelen környezetükkel. Pl. ősgyep, erdő, kaszáló, rét, legelő, mocsár, szántóföld, gyümölcsöskert, virágláda. Mindegyikre más élőlények, másféle talajok, eltérő fényviszonyok stb. jellemzők. És még ezeknek is rengeteg változata van; nem egyforma egy őserdő Szibériában vagy az Amazonas mentén.

2) A fajok száma.

Sokféle állat- és növény él körülöttünk. A ma ismert fajok száma kb. tízmillió. De lehet, hogy még kétszer-háromszor ennyi él a Földön, csak a többit még nem „fedeztük fel”.

3) Alfajok, változatok.

Még az egy fajba tartozó növényeknek vagy állatoknak is sok változata van. Pl. az egyik eperfán fehér, a másikon lila termések vannak, pedig ugyanaz a faj. A változatosságot a számára fontos fajok esetében az ember is növelheti. Pl. ugyanannak a fajnak a nemesített változatai a káposzta, a kelkáposzta, a karalábé, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó stb.

4) Egyedi különbségek.

Nincs két egyforma ember; még az egypetéjű ikrek is különböznek. És nincs két egyforma kutya sem. De mikroszkóppal vizsgálva kiderül, hogy nincs két egyforma szúnyog sem. Minden élőlény egyedi; nincs még egy ugyanolyan!

A sokféleségnek döntő szerepe van az élővilág fennmaradásában. Ahol kicsi a diverzitás, ott kicsi az ellenálló képesség is. Márpedig a biológiai sokféleség sajnos csökken: nagyjából óránként tűnik el egy állat-  vagy növényfaj a Földről emberi tevékenységek következtében. A biodiverzitás helyi csökkenése miatt csak egy-egy rét vagy erdő pusztul el, de ma már sajnos ennél súlyosabb a helyzet. Ma már globális szintű a veszély. Sérülékenyebbé vált a Föld miattunk.

Kihalások.

Az elmúlt 500 millió év alatt több nagymértékű, tömeges kihalás is volt.

·       251 millió évvel ezelőtt, a perm és triász földtörténeti időszakok határán következett be. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. Becsapódásnyom (eddig) nincs.

·       210 millió éve a triász-jura kihalás. Oka ismeretlen. A tengeri családok mintegy 20%-a kihalt. A tömeges pusztulás olyan ökológiai fülkéket hagyott üresen, amelyeket a jura korszakra domináns szerepre jutó dinoszauruszok foglaltak el.

·       65 millió évvel ezelőtt következett be a kréta tercier kihalás. Erről már tudjuk(?), hogy aszteroida becsapódás okozta. A dinoszauruszok is ekkor pusztultak ki.

Ma – becslések szerint – nagyjából óránként tűnik el egy-egy faj végérvényesen a Földről. Sok közülük olyan, amelyeket még meg sem ismertünk.

Herbárium.

Volt olyan naiv elképzelés, hogy ha a botanikusok minden növényt összegyűjtenek, akkor minden betegségnek is meglesz az ellenszere. Ez nyilván tévedés, de igazságmagva van.

Gyógyanyagok

Növényi eredetű: alkaloidák, illóolajok, flavonoidok, kumarinok, szaponinok, glikozidok stb

Gomba-eredetű: antibiotikumok, ergot-alkaloidok (anyarozs),

Állati eredetű: hirudin (pióca)

Félszintetikus (az alapanyaga természetes): Antibiotikum-származékok

Szintetikus (teljesen mesterséges): Klion