bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

A japán császár ajándéka - Természettudományos jegyzet

Fudzsi (japánban Fuji szan). A japán szigetív két óceáni lemez ütközési szegélyén alakult ki. Itt a nagyobb sűrűségű Csendes-óceáni lemez tolódik az Eurázsiai lemez óceáni része alá a földköpenybe, ennek sebessége 7-8 cm/év. Az alábukási zóna mentén mélytengeri árok keletkezik. Az alátolódó kőzetlemez anyaga a magas hőmérséklet miatt olvadásnak indul, majd a kőzetlemez egy idő után teljesen beolvad a magmába. A magma térfogata és feszítőereje megnő, így a fölül maradó kőzetlemezen át a felszín felé nyomul. A mélytengeri árkokhoz kapcsolódó vulkánkitörések lávája sűrűbben folyik, viszkózusabbak. A magas gáztartalom miatt jellemzőek a robbanásos kitörések, a heves törmelékszórások, melyekből összetömörödéssel keletkeznek a vulkáni törmelékes kőzetek.

A Fuji Honshuszigetén található, magassága 3 776 m. Robbanásos és kiömléses működésű, szabályos kúp alakú sztratovulkán, melyre a megkeményedett láva és a vulkáni törmelék rétegeinek váltakozása jellemző. Bazaltos lávája szilikátokban gazdag, nehezen folyó, ezért kiömlés után hamar lehűl és megkeményedve meredek kúpot alkot, melyen gyakoriak a csuszamlások. A szilárd kőzet az egész évben jellemző fagy hatására egyre kisebb szemcséjű törmelékre aprózódik. Ez a törmeléktömeg a gravitáció miatt nagyon lassan lefelé húzódik, a hegy lábánál szétterül.

Kutatások szerint három rétegvulkán-generáció települt egymásra, melyekből a legidősebb kb. 500.000 éves, a ma is aktív Új-Fuji pedig kb. 10.000 éve hosszú nyugalmi periódusokkal, de lényegében folyamatosan aktív. Az elmúlt 12 évszázad folyamán 13 nagyobb kitörését jegyezték fel, legutolsó kitörése 1707-ben volt. A tűzhányó központi krátere mintegy 700 méter átmérőjű és 200 méter mély. Oldalain kb.60, úgynevezett parazitakráter nyílik, az északiakból kifolyt láva gátolta el azt az öt gyönyörű tavat, amelyek a Fudzsit félkörívben körülölelik

Ősidők óta szent hegynek számít, ezért környéke a 19. századig tiltott terület volt a nők számára.  A hagyomány szerint először egy ismeretlen szerzetes mászta meg 663-ban.

Japánban tradíció, hogy az ember életében legalább egyszer a szent hegy megmászása után a csúcson köszöntse a napfelkeltét.

 

Kacusika Hokuszai fametsző, festő (1760-1849) képe a Fudzsiról:

 

http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQsqsgv9Hx9NihHdDJgIpT-cmcm31jhHyPu67KEyPGITkbwTWMT

 

A Fudzsi ma:

http://www.aui.ma/personal/~Japanese/images/mount_fuji_japan.jpg

 

Az alábukás (szubdukció) képét lásd csatolva.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek