Papír és pergamen.

Régen az okleveleket, iratokat hol papírra, hol pergamenre írták. A papír növényi cellulózrostokból áll, amelyek egymásra rétegződnek, s kicsit össze is kuszálódnak. A pergamen viszont állati bőrből készül, ezért inkább fehérje-rostok vannak benne. A pergamen szőrtelenített, fehérített, vékonyított birka-, kecske- vagy borjúbőr. Néha kutyabőrből is készítettek pergament-lapokat, s a nemesi okleveleket (esetenként) ilyenre írták. A kutyabőr biológiai okokból előnyösebb a többi bőrnél, mert a kutya bőrében nincsenek verejtékmirigyek – ezért párologtat a nyelvén keresztül. Ebből az következik, hogy a bőre simább, egyenletesebb, mint pl. a kecskéé. Így jobban lehetett rá írni is.

A dudák tömlőjét is állati bőrökből készítik. Leggyakrabban (olcsósága miatt) birkabőrből. (A népdal is azt mondja a dudásról, hogy „belefújja búját a birka bőrébe”.) Tartósság és hajlékonyság szempontjából azonban jobbak a kutyabőr-dudák.