bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Szótár - Term.tud. jegyzet

 

Északnyugati Átjáró.

Kanada északi része csupa-csupa sziget majdnem az északi sarkig. Minthogy már az északi szélesség 70o –80o körül járunk, érthetően az év legnagyobb részében minden csupa jég. Kereskedelmi célokból már régóta keresgéltek olyan átjárót a szigetek között, amely viszonylag rövid úton vezet nyugati irányban, Ázsia felé. Érthetően nehezítette az útvonal megtalálását, hogy a fölfedezők soha nem tudhatták előre, hogy hosszú öbölbe mennek-e be, vagy két sziget között. Számos expedíció indult az Északnyugati Átjáró fölfedezésére (s némelyik tragikusan végződött), de csak 1906-ban sikerült először Roald Amundsennek végigjárnia a teljes útvonalat.

 

 

Ma miért lenne könnyebb megtalálni és átmenni rajta? A globális melegedés miatt a jég birodalma ma visszahúzódott. Az év hosszabb szakaszában jégmentesek a hajóutak, és inkább csak az északibb szigetek környékén fagy be a tenger.

 

Galápagos-szigetek

A Galápagos-szigetek biológiai nevezetessége, hogy Darwin ezen a szigetcsoporton végezte azokat a megfigyeléseit, amelyek megerősítették benne az evolúció gondolatát. Felfigyelt arra, hogy egymáshoz közeli szigeteken ugyanannak a nemzetségnek (pl. pintyeknek) föltűnően közeli, mégis jellegzetesen különböző fajai élnek. Föltételezte, hogy valamikor régen ezek egy fajhoz tartoztak, de – minthogy elkülönült szigeteken, egymástól elválasztva éltek – fokozatosan különbözővé váltak, s most már nem is egy fajt alkotnak.

 

Darwin mint 22 éves fiatalember 1831-ben indult el a Beagle nevű vitorláshajón (ez egy vadászkopó fajta neve) 5 éves expedícióra. 1835-ben töltött kb. egy hónapot a Galápagos-szigeteken. A szigetcsoport lényegében az Egyenlítőn fekszik Ecuadortól nyugatra.

 

Ma a Galápagos-szigetek természetvédelmi oltalom alatt áll; kutatóintézet működik rajta. Különös élővilága (pl. az óriásteknősök) miatt intenzív a turizmus. Ez egyrészt bevételt hoz a szigeteknek, másrészt – akármennyire korlátozzák is a turisták mozgását – sajnos, súlyos ökológiai károkat okoz a sziget élővilágának.

 

 

Ma már nanorobotok is vannak (lesznek).

Olyan parányi szerkezetek, amelyek az emberi (állati) testbe bejuttatva ott a gyógyítást szolgálhatják. Már fejlesztik a nanorobotokat, amelyek képesek lesznek az ember vérereiben mozogni. A hajszálnál nem sokkal nagyobb szélességű szerkezetek pl. képeket továbbítanának, gyógyszer-molekulákat szállítanának a katéter-technológiával elérhetetlen rendeltetési helyekre, például sérült koponya-artériába, és alkalmasint miniatűr sebészeti beavatkozásokat is elvégeznének. (http://en.wikipedia.org/wiki/Nanobot)

 

 

Néhány élőlényt Amerikának „köszönhetünk” (idézőjelben, vagy anélkül).

 

A behurcolt fajok általában igen gyorsan elterjednek új hazájukban, mert még nincsenek „ellenségeik”.

Veszélyes özönnövényeink, amelyek a természetközeli vegetációtípusokat veszélyeztetik:

ürömlevelű parlagfű; íva (parlagi rézgyom), zöld juhar, bálványfa (népi nevén ecetfa, kanadai és magas aranyvessző, selyemkóró, japánkeserűfű, akác, amerikai kőris, bíbor nebáncsvirág, gyalogakác, kaukázusi medvetalp, karmazsinbogyó, keskenylevelű ezüstfa (népi nevén olajfűz), átoktüske.

Özön-állatok: kanadai lúd, nutria, kínai razbóra, tigrisszúnyog.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek