Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Beszélő madarak - Term.tud. jegyzet
Kép: tátogó fiókák, kulcsinger, kakukk-fiókát etető madár.
Öröklött mozgáskombináció: olyan összetett mozgásforma, amely az állat motiváltsága esetén adott kulcsinger hatására bekövetkezik. Ilyen például a kutyafélék táplálékrejtő magatartása jóllakottság esetén. Ebben az esetben a kulcsinger a táplálék, míg a motiváció a kutya jóllakottságából adódó hormonális és idegi állapot.
Az öröklött magatartásformákat mindig két alapvető tényező befolyásolja: a külső környezet és az állat belső állapota. A külső környezet hatásai közül csak néhány váltja ki az öröklött viselkedésformákat, ezeket kulcsingernek nevezzük. Pl. ha a béka egy nagy mozgó tárgyat lát, elmenekül, de ha egy kicsit, el akarja kapni – a kulcsinger a zsákmányállat nagysága és mozgása. A normálisnál hatékonyabb választ kiváltó ingereket szupernormális ingernek nevezzük. Pl. kakukkfióka nagyobb szája. A válaszreakció másik feltétele az állat belső állapota (idegi, hormonális). Az egyes viselkedési formák lejátszódásához ezek megfelelő működésére, cselekvést kiváltó hajtóerőre, egyszóval motivációra is szükség van. Pl. éhség, félelem, kíváncsiság, szexuális vágy. Az öröklött magatartásformák megjelenését a kulcsinger és a motiváció kölcsönösen befolyásolja.
„Beszélő” állatok. Hangutánzó állatok. Tud-e egy állat beszélni? Az elefántok néhány hangjukat utánzás révén tanulják meg. A főemlősöket leszámítva a szárazföldi állatok közül csak ők képesek kétséget kizáróan a hangutánzásra. Az elefántok hangutánzó képességét akkor fedezték föl, amikor megfigyelték a Mlaika nevű árva elefántot. Ez az állat egy út közelében élt, és egész sor meggyőző teherautóhangot adott ki. Normális körülmények között a társas életmódú elefántok hangutánzása feltehetőleg az egymás közti kötődések megerősítésére szolgál. A hangutánzást már megfigyelték madaraknál és tengeri emlősöknél, valamint a főemlősök között. Az állatok egymás közötti kommunikációja is nevezhető beszédnek?
„A nagy verébirtást követő évben soha nem látott tömegben szaporodtak el a gabonafélék kártevői.” Ökoszisztémaként nagyon sokféle valós rendszer vizsgálható. Ökológiai rendszermodellt egy akvárium élőlény-együttesére, egy Petri-csészében szaporodó baktériumok populációjára, vagy akár a bioszféra egészére is felírhatunk. A modell azonban mindig leegyszerűsítést, lényegkiemelést jelent, így a modell viselkedése sohasem teljesen azonos a vizsgált objektum viselkedésével.
A történet tanulsága: Egy ökológiai rendszerben nem lehet „egyet csinálni”!
Közismert „szerepe” a madaraknak, hogy ritkítják a gyommagvakat. Tisztázni kell azonban, hogy mi minősül gyomnak. Az a furcsa helyzet, hogy gyom az, amit mi, emberek annak tartunk. Ami a szántóföldön vagy a virágos kertben gyom, az a réten vadvirág, természetes része az élővilágnak. Gyom az, ami nem ott nő, ahol én szeretném. Gyom az, amit nem én ültettem.
Hasonló a helyzet a piszokkal. Mert mi a piszok? A homok a tengerparton nem piszok; a salátalevélen igen. A zsír a kenyeremen nem piszok, de a nadrágomon az. Piszok az, ami nem a helyén van. |