1. Mit jelent a „szénné égnek”? Mi az égés kémiailag? A hőbomlás és égés különbsége.

Égés: az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges. Éghető anyag, a levegő oxigénje és a gyulladási hőmérséklet. Égés csak akkor van, ha egy időben van jelen a három alapfeltétel. Egy gyufa elalszik, ha 1) elfogyott a fa, 2) letakarjuk valamivel, s nem kap levegőt, 3)  gyorsan mozgatjuk, mert akkor a gyors helyváltozás miatt a gyulladási ^oC alá hűl.

Hőbomlás: ennek során a szerves molekulák (pl. szénhidrogének) kisebb molekulákra esnek szét, ellenben az égés során a szénhidrogénekből szén-dioxid és víz keletkezik.

2. Növény-nevű színek:

Narancs, ibolya, áfonyakék, áfonyavörös, akáclila, almapiros, almavirágszín, almazöld, aloeverazöld, ananászsárga, ánizskék, árvácskalila, avarszín, avokádózöld, babérzöld, bambuszzöld, banánsárga, banánzöld, barackrózsaszín, baracksárga, barackvirágszín, bazsalikomzöld, bazsarózsavörös, berkenye szín, birsalmasárga, bodzafehér, borbolyavörös, borókakék, borókazöld, borostyánzöld, bogyókék, bogyózöld, borsózöld, brokkolizöld, búzabarna, búzasárga, búzaszőke, búzavirágkék, bükkfaszín, bürökzöld, cédruszöld, céklavörös, chilivörös, ciklámenszín, citromsárga, citromzöld, citruszöld, currysárga, csalánzöld, cseresznyefaszín, cseresznyepiros, cseresznyevirágszín, cserszín, csipkebogyószín,

http://www.szintan.hu/keret.htm

3. Növényből előállítható színanyagok:

Piros:likopin

Narancsszínű:helenién
Sárga:  karotin
Zöld: klorofill
Kék:  indigó, azulén
Ibolyaszínű : violaxanthin
Barna:  fucoxanthin
Fekete: cianidin és más antociánok stb.

4. Növények, amelyekből kinyerhetjük:

KÉK: vörös káposzta levél, kék csillagvirág feje, a bodza vagy a fagyal termése

BARNA: lila- és vörös­hagyma levél főzve, vadgesztenye burka, csipkebogyó és diólevél

PIROS: berzseny (Dél-Amerikában őshonos), festőmályva, pirosítógyökér, kökény bogyója

ZÖLD: nyírfa friss levele és rügye, fekete bodza zöld bogyója

SÁRGA: közönséges orbáncfű virága, zöld dió héja, hagymahéj, körömvirág, cserszömörce kérge és levele

A természetes festőlevekhez általában szükséges valamilyen (savas vagy lúgos) adalékanyag, ami rögzíti a színanyagokat, vagy éppen megváltoztatja eredeti árnyalatukat. Ez a növénytől függően lehet: timsó, konyhasó, ecet, fahamu, citromlé.

5) Kőrisfa és a kecskerágó. A kőrisfa vagy kőrösfa az olajfafélék fája. Hazánkban 2 faja gyakori: a magas kőris és a virágos kőris. Levelei páratlanul szárnyaltak. Virágzata fürtös. Termése szárnyas lependék. Fényigénye nagy. A kőrisek anyaga keményfa, igen erős, de rugalmas fa: íjak, eszközök fogantyúi, baseballütők készítésére használják. Elektromos gitárok testét és sznúker-dákókat is készítenek belőle.

Az északiak hitregéje szerint a kőrisfából lett a férfi, az égerfából az asszony. A magyar nép hite szerint a kígyó nem maradhat alatta, s ha a kígyót a parázs és kőris közé veted, az hamarább megy az égő szénre, mint a kőris ágára.

Hazánkban a csíkos és a bibircses kecskerágó él. Mindkettő 1-2 m magas bokor. A csíkos kecskerágó kérgén négy hosszanti csík húzódik, a bibircses kérge tele van igen apró barna bibirccsel. Élőhelyük erdők, ligetek, cserjések. Cipőszöget, orsót, pipaszárat, finomabb esztergályos-munkát is csinálnak belőle. Szene rajzolni nagyon jó, de puskapor gyártására is használják. Néhol a magvából mécsolajat sajtolnak. Gyümölcse hánytató és meghajtó. Tokja meg a magleple sárgára fest; porrá törve féreg ellen használatos.

6) Aranyhaj. Gyakran mondjuk aranyszínűnek a szőkét. De növények neve is sokszor „arany” a sárga szín miatt. Mivel ezeket igen gyakran keverik és összetévesztik, érdemes sorra venni:

• Aranyeső (Laburnum). 2-3 méteres díszcserje. A virágzata hasonlít az akácéhoz, de nem fehérek, hanem élénk sárgák a virágjai; a levele pedig csak hármas.
• Aranyfa (Forsythia). 1-2 méteres, hosszú vesszős, kertekben gyakori díszcserje. Kora tavasszal, még a levelek megjelenése előtt virágzik. A virágja kis sárga tölcsér, négy cimpával. (A „fa” megnevezés elég szerencsétlen, mert gyakran még bokornak is kicsi.)
• Aranyvessző (Solidago). Ez is fészkes növény. Méter magasra is megnő. Ívesen széthajló ágai tele vannak apró sárga virágzatokkal. Néhol olyan tömeges, mintha vetették volna.

7) Az allergia:az immunrendszer zavara. Lényege, hogy bizonyos idegen anyagokra – növények, állatok anyagaira, porra – a szervezet túl érzékenyen reagál (gyulladással, kiütésekkel, váladékozással, légúti zavarokkal stb.), s ekkor már magának a szervezetnek a túlzott „védekező reakciója” okoz gondot. Sok okú betegség; több tényező kell ahhoz, hogy valaki allergiás legyen. Van szerepe az öröklöttségnek, az immunrendszert kisgyermekkorban érő hatásoknak, a (kozmetikumokban, ételekben, tisztítószerekben stb. található) természetidegen anyagoknak, a lelki állapotnak, az allergén anyag koncentrációjának stb.

Napjainkban az allergia egyre gyakoribb „népbetegség”, s a sokféle allergia közül is leggyakrabban a légúti allergiával találkozunk. A régen elég ritka „szénanátha” ma egyre gyakoribb. Sokféle virágpor kiválthatja (mogyoró, fűz, zab, üröm stb.). Ezek között kiemelkedő szerepe van a parlagfűnek (Ambrosia), amelyet tévesen és sokan vadkendernek hívnak. Aki allergiás a parlagfű virágporára, az jól teszi, ha minden eszközt bevet a pollenkoncentráció csökkentésére, pl. a növény irtására vagy nyírására. Tudnunk kell azonban, hogy maga a parlagfű-pollen csak egy tényezője az allergiának, és a betegség igazi oka tulajdonképpen az immunrendszer „túlterheltsége”. Nem jó, ha a betegség sok oka közül csak egyre, a pollenre figyelünk.