bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Időjáték - term.tud. jegyzet

Szűznemzés. A Biblia csodáját – hogy ti. Mária szűzen gyermeket hozott a világra – sokszor próbálták úgy magyarázni látszólag természettudományosan, hogy szűznemzés az állatvilágban is előfordul. A szűznemzés azt jelenti, hogy a nőivarú egyedben a petesejt egyeddé fejlődése anélkül indul meg, hogy hímivarsejt megtermékenyítette volna. Ilyen valóban viszonylag gyakori az állatvilágban. Jellemző a szűznemzés pl. a levéltetvekre (nyáron), a házi méhekre (a dolgozók esetében) stb. Emlősök esetében egészen kivételesen fordul elő szűznemzés, ember esetében pedig eddig még egyetlen hitelesen bizonyított esetet sem tart számon a tudomány.

Ámde ha mégis előfordul, akkor szűznemzéssel csak olyan nemű egyed jöhet létre, amely a nemi kromoszómákra nézve homozigóta, azaz pl. a komodói sárkánygyík esetében hím, az ember esetében nő (akinek XX a nemi kromoszóma-készlete). Természettudományos alapon tehát megmagyarázhatatlan, hogy szűznemzéssel férfi utód szülessen.

 

Idősen szülés. A Biblia említi, hogy Erzsébet (Keresztelő János anyja) öregkorára fogant gyermeket, s szülte meg fiát. Az idős(ebb) korban való szülés mindig nagyobb genetikai kockázattal jár, mint a fiatal nők szülése. A petesejtek ugyanis már a leánymagzat testében benne vannak, tehát amikor egy lány megszületik, a petefészkében – éretlen formában – ott van az összes petesejtje. Ezek közül érik meg havonta egy-egy. De az évek előrehaladtával az éretlen petesejtek is öregszenek, ezért megnő az esélye, hogy éppen egy valamelyik génjében sérült petesejt termékenyül meg. Ha így van, akkor az a leginkább valószínű, hogy a kapott zigóta életképtelen, s már fejlődésének legelején elhal s felszívódik. De előfordulhat az is, hogy a fejlődő embrió valamiféle fejlődési rendellenességgel, betegséggel jön a világra, mert a zavar nem olyan mértékű, hogy már az embrionális szakaszban leálljon a fejlődés.

Ahogyan szinte egész Európában, Magyarországon is egyre később szülik meg első gyermeküket az anyák. Míg száz évvel ezelőtt átlagosan 20 éves kor alatt volt az első gyermek szülésének időpontja, ma ez már nálunk megközelíti a 30 éves életkort. Számolnunk kell azzal, hogy így a rendellenességek aránya is megnő.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek