Szoprán. Sokféle rovar repülése hallható. A szúnyogok magas („szoprán”) hangon zümmögnek. A hangot a szárny rezgése adja: ritmusosan megrezegteti a levegőt. A hang nem más, mint rezgés, amelyet általában a levegő közvetít a fülünkhöz. A hang magassága nem egyszerűen a rovar testméretétől függ, hanem a másodpercenkénti szárnycsapások számától. Ez határozza meg a hang frekvenciáját. Persze van összefüggés a rovar testmérete és szárnyának csapkodási sebessége között; nyilvánvaló, hogy a kisebb rovarok általában kisebb szárnyúak, s szaporábban vernek a szárnyukkal. Így tehát a szúnyog – aprócska szárnyával – nagyjából 500 Hz körüli hangot kelt. Ez közel van az ún. „normál A”-hoz, amelyre a zenészek a hangszereiket hangolják. Nem különösebben magas hang, de a hangszíne miatt a szúnyog-döngés mégis magasnak hat.

Melyik szúnyog csíp és miért? Csak a nőstény szúnyogok szívnak vért; a vérben lévő fehérje a peterakásukhoz szükséges. A hímek (és a nem termékeny nőstények) életéhez elegendő a növények nedveit szívogatni.

Betegségterjesztő szúnyogok. A maláriát és a nyugat-nílusi lázat szúnyog terjeszti. A nálunk gyakori csípőszúnyogok – a gyötrő szúnyog, a mocsári szúnyog és a dalos szúnyog – nem terjesztenek betegséget.

Magyarországon is él maláriaszúnyog (Anopheles, ejtsd: anofelesz), de nem terjeszti a rettegett kórt, a maláriát, minthogy a szúnyog nem fertőzött, azaz nem élősködik benne a maláriát okozó egysejtű állatka.

Viszonylag könnyű megkülönböztetni a maláriaszúnyogot a közönséges szúnyogoktól, mert az előbbinek meredeken eláll a potroha a felülettől, míg a többiek teste egészen párhuzamos a felülettel, amelyre leszálltak.