Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Kövér Lajos - term.tud. jegyzet
Bernáthegyi és csivava. Mind a kettő kutya. Egy fajba tartoznak. A genetikai állományuk több mint 99%-ban azonos. Mégis micsoda különbség!
Mit jelent, hogy egy fajba tartoznak, a házi kutya (Canis familiaris) fajba? Ezt nem könnyű meghatározni (s minden definíció esetében találunk számos kivételt!), mégis jó közelítés, hogy az egy fajba tartozó élőlényeknek lehetnek termékeny utódai. Vagyis tudnak szaporodni egymással. Ez persze egy embernek derékig érő bernáthegyi és egy összesen 10 cm-es minikutya esetében „technikailag” nem működik, de az elvi lehetősége fennáll. (Azaz mesterséges megtermékenyítéssel létrehozható bernáthegyi és csivava keresztezés. De minek?)
A természetben vannak olyan egymással rokon fajok, amelyeknek egyedei már nem párzanak egymással, de az egyik faj hímivarsejtje még megtermékenyíti a másik faj petesejtjét. Ilyenkor faj-hibridek jönnek világra. Kísérleteken már számos ilyen furcsa keresztezést végeztek el. Emberi segítséggel keresztezhető pl. a tigris a jaguárral. (Természetes körülmények között ez nem fordul elő.) És jól tudjuk, hogy az öszvér ló és szamár keresztezésével születik.
Itt jön elő a fenti kitétel értelme, hogy „termékeny” utódaik lehetnek. Ugyanis az öszvér nem termékeny. Bár életre jön, szervezetében ivarsejtek nem keletkeznek, ezért további utóda sem lehet. Ennek az az oka, hogy a ló és a szamár sejtjeiben lévő kromoszómák (ezek tartalmazzák a tulajdonságok átörökítéséért felelős DNS-t) annyira nem különböznek egymástól, hogy ne lenne a kevert állat életképes, de annyira igen, hogy az ivarsejt-képződést jelentő speciális sejtosztódás már nem mehet végbe. |