Háttéranyag a pedagógus számára

Mindenki számára természetes, hogy a tüzet általában vízzel lehet leginkább eloltani. Ez azonban csak annyit jelent, hogy ez a leggyakoribb módja a tűzoltásnak, de távolról sem az egyetlen. Sőt, sokan tudják, hogy elektromos tüzet szigorúan tilos megpróbálni vízzel oltani, mert a vízsugáron keresztül haladó áram agyonütheti az önkéntes tűzoltót. [A desztillált víz ugyan alig (gyakorlatilag nem) vezeti az áramot, de a közönséges csapvíz – a benne oldott ásványi anyagok révén – elég jó áramvezető!]

Ahhoz, hogy valami lánggal égjen, három dolog egyidejű megléte szükséges:

a) éghető anyag,

b) oxigén és

c) gyulladási hőmérséklet.

Akármelyik hiányzik a háromból, lánggal égés nem lehetséges.

Foglalkozás-vázlat

1) Szedjük össze, hogy a fenti tűzoltási lehetőségek közül melyekre ismernek a gyerekek megoldásokat. Megtehetjük, hogy egy konkrét példát mondunk, s a többit várjuk tőlük.

A) Nincs több éghető anyag, ha pl.

·      elzárjuk a gázcsapot

·      ??

B) Nincs jelen oxigén, ha pl.

·      letakarjuk a tüzet valamivel

·      ??

C) Nincs meg a gyulladási hőmérséklet, ha

·      az égő anyagot lehűtjük

·      ??

2) Várható, hogy a harmadik esetre nem tudnak példákat mondani. Ezért folytassuk a gondolatmenetet kísérletezéssel:

a) Fújjunk el egy gyertyát (vagy gyufát)!

b) Elemezzük, hogy ilyenkor a három feltétel közül melyik van meg, s melyik hiányzik!

Az éghető anyag (paraffin vagy viasz) továbbra is ott van. Oxigénben sem lehet hiány, hiszen levegővel fújjuk el a gyertyát.

c) Lehet, hogy előkerül az a szempont, hogy a kifújt (kilélegzett) levegőben már kevesebb az oxigén és több az (égést nem tápláló) szén-dioxid, mint a friss levegőben, s ettől alszik el a gyertya. Hogyan lehetne eldönteni, hogy ez döntő szempont-e?

d) Ez esetben ne szájjal fújjuk el a gyertyát, hanem valami „legyezővel” erősen legyezzük!

Ekkor is elalszik, tehát ezzel bebizonyítottuk, hogy nem a szén-dioxid miatt alszik el, hanem magától a fújástól.

e) Levonjuk a következtetést: a gyertya a fújás hűtő hatása következtében a gyulladási hőmérséklet alá hűl, ezért elalszik.

3) A fújással kapcsolatban előkerülhet egy újabb probléma: amikor tábortüzet rakunk, akkor gyakran fújással segítjük, hogy meggyulladjon, azaz lánggal égjen. Hogyan lehetséges az, hogy a fújás az egyik esetben segíti az égést, a másik esetben pedig megszünteti?

4) Elemezzük a fújás hatásait! [Tanári magyarázat és közös gondolkodás]

A tűz fújásának kettős hatása van. Az egyik az, hogy az „elhasznált” levegő helyett friss (oxigén-dús) levegőt juttat a tűz fészkébe, s így segíti az égést. A másik pedig az, hogy egyúttal elkerülhetetlenül hűti is az égő anyagot.

A tűz méretétől és a fújás erősségétől függően hol az egyik, hol a másik hatás erősebb. Ha nagy méretű a tűz, akkor a fújás hűt ugyan, de erőteljesebb az a szerepe, hogy friss (oxigén-dús) levegőt juttat az égő anyaghoz. Ha viszont a lánghoz képest erős a fújás, akkor a hűtő hatás erősebb, mint az oxigén-pótlás. Amikor a gyertyát elfújjuk, akkor ez utóbbi esetről van szó; vagyis arról, hogy a gyulladási hőmérséklet alá hűl a gyertya lángja.

Érdekesség ezzel kapcsolatban:

Amikor Zsanán (Szegedtől nem messze) 1979-ben kitört egy földgáz-kút, begyulladt és napokig égett a gáz. Végül úgy oltották el, hogy két repülőgépmotort odavontattak, s azokkal szó szerint elfújták a több emelet magas lángoszlopot.