Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Teknőc
Csabi teknőcöt fogott, otthon egy gödörben tartotta egy ideig, majd végül visszavitte a patakba. Vajon miféle teknőcöt (hivatalos nevén teknőst, hibás nevén teknősbékát) foghatott?
Magyarországon egyetlen vadon élő teknős faj él, a mocsári teknős (Emys orbicularis). Zöldes-barnás-fekete színe van kicsi sárgás pöttyökkel. 20-30 évig is él, s jó arasznyira megnő. Ekkor már 1 kg körül van a tömege. Nem jellemző, hogy patakban élne; inkább – ahogy a neve is jelzi – iszapos állóvizekben, folyók holtágaiban fordul elő.
Foghatott Csabi vörösfülű ékszerteknőst (Trachemys scripta) is. Ez a feje két oldalán húzódó, élénkvörös csíkokról kapta a nevét, de sárgás csíkokkal az egész teste ki van díszítve. Ez a teknős amerikai állat, vagyis nálunk nem őshonos. Viszont akvaterráriumi díszállatként sokan tartják. (akva = víz, terra = föld, tehát az akvaterráriumban víz is van, szárazföld is van.) A gazdik azonban sokszor megunják a tartást, s ilyenkor – minthogy vízhez kötődő állatról van szó, érthetően – egy tó vagy folyó partján elengedik a teknőst. A vörösfülű teknős jól megél vadon is, s hosszú, akár 70 évig tartó élete során kétszer akkorára nő, mint a mocsári teknős. Erősebb és agresszívabb természete révén nehezíti a mocsári teknős élelemhez jutását, így az kicsire nő vagy el is pusztul. Bizonytalan ugyan, hogy szaporodik-e nálunk a vörösfülű ékszerteknős, viszont hosszú élettartama és számottevő szabadon engedése következtében egyre több helyen találkozhatunk vele.
Milyen érzés, gondolat vezethette Csabit, hogy elengedje a teknőcöt? Jól tette-e? |