Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Kövecses Csilla Komplex szövegfeldolgozás
Évfolyam: 4. osztály I. Ráhangolás 1. Zajok- zörejek meghallgatásaa vízzel kapcsolatban (pl. vízcsobogás, zuhanyzás, csöpögő csap, eső, tenger morajlása, szódavíz kitöltése, stb.) Mit hallasz? Mi jut róla eszedbe? Mi a közös a hallottakban? 2. Asszociációs játék- kötött mondatkezdés „Nekem a vízről a … jut eszembe.” II. Szöveg feldolgozása 1. Szómagyarázat Szókártyákon a szövegben található nehezebb, magyarázatot igénylő szavak és a hozzájuk tartozó szómagyarázatok találhatók. Keressétek meg a párotokat!- párkereső További lehetőségek anyanyelvi fejlesztésre: A párok mondatba is foglalhatják a szót, ezzel ellenőrizve a megoldás helyességét. A szavakat szófajok szerint csoportosíthatjuk a táblán, kiemelve a mellékneveket, amelyekhez folyamatosan gyűjthetünk még a szöveg megismerése közben. „Égi áldás” Mit jelent ez a kifejezés? Ha a gyerekek felvetik a szókapcsolat többféle értelmezését, össze is vethetjük ezeket kapcsolatot keresve közöttük. 2. A szöveg 1. részének tanítói bemutatása(csak az első 4 sor!) Ki lehet a jövevény?- ötletek, jóslások meghallgatása Milyen? - szógyűjtés a táblára 3. A szöveg 2. részének bemutatása(Aztán valaki egyszerre ...galád teremtésről. ) Milyen volt régebben a jövevény? –szógyűjtés folytatása a táblán, összehasonlítás Képzeletben bújjon mindenki egy falubeli lakos bőrébe! Vásár van a faluban. Alakítsunk állóképet, ahol mindenki a választott szerepét kifejező testtartást vesz fel! Ha a válladra teszem a kezemet, a választott szereped szerint szólalj meg! - belső hang technikával a gyerekek spontán reakcióinak meghallgatása. Pl.: „Minek” lehet a boszorkánya? Hol volt eddig? Mi történhetett vele? Miért változott meg? stb.
4. A szöveg 3. részének bemutatása(Csakhogy három nap ... vitte az esőt.) A falusi Hírharang riportere is szeretné tájékoztatni olvasóit a történtekről! Egyszerű, véletlen csoportalakítás (6 csoport) után beszéljétek meg, ki hogyan látta az eseményeket, mit gondol a történtekről. A csoportok Hamisch Tünde, a boltos, a bíró, Borbála szomszédja, Borbála barátnője és egy kútba veszett fiú barátja szemszögéből vizsgálják az eseményeket. Megbeszélés után 1-1 szóvivő nyilatkozik a riporternek. 5. A szöveg befejező részének bemutatása Mit okozott Borbála azzal, hogy magával vitte az esőt (magának, a falusiaknak)? Vajon miért jött vissza? Miért szomorú mégis? – beszélgetés, vélemények meghallgatása. További lehetőségek - környezeti nevelésre: A mese feldolgozása után a víz szerepéről, fontosságáról, a vízhiány következményeiről is beszélgethetünk. - erkölcsi nevelésre: Mit okoz az elhamarkodott ítélkezés, az első benyomás, a pletyka? III. Óra lezárása „Borbála szomorú szemmel nézett többiek után. Néhány jó szóval próbáljuk felvidítani őt!” –pozitív pletyka játék
Megjegyzés: A gyerekek jártasak a kooperatív technikákban és az alapvető drámajátékokban. Ez nem feltétele a foglalkozásnak, de megkönnyíti azt. Az óra nagyban épít a tanító helyzetfelismerésére, improvizációs készségére, hiszen előre nem tervezhetőek a gyerekek reakciói. A szövegben rejlő fejlesztési lehetőségek, kapcsolódási pontok miatt többféle kimenetel is lehetséges. Az adott csoport, tanító és az aktuális tananyag befolyásolhatja azt.
|