Tanítási óra: Rajz és vizuális kultúra

Tananyag: Hintó – mese befejezése és illusztrálása

Eszközök: -A/3 és A/4 rajzlapok

                   -grafit ceruza

                   - színes ceruza, pasztellkréta (szabadon választott)

                  - anilin alapú vízfesték, 10 – es 6 – os ecsetek, vizes edény,  

törlőkendő           

                  - gipsz és hurkapálca kombinációja (alap a figurák térbe állításához)

Munkaforma:

                                    - frontális     

- csoportos

Felhasznált irodalom: Szitakötő téli száma 2012.

Az illusztrációk és a mesék kétszer 2x45 perc alatt készültek el.

Az 1. – 2. óra menete:

-       Motíváció:

-       Sok mesével ismerkedtünk már meg az elmúlt órákon.

Megbeszéltük, hogy szájról szájra terjedhetett, leírhatták most is megnevezhető meseírók.

A mai óránkon olyan mesét ismerünk meg, aminek kitalálója köztünk él és a történet elmondásában közelít a mi mindennapi nyelvünkhöz.

Az író Horgas Béla, a mese címe Hintó – mese.

Hallgassátok.

(Tanítói felolvasás, a gyerekek náluk lévő példányokban követik a szöveget)

-Célok és feladatok:

Gondolkodjunk együtt!

Kik voltak a szereplők? (Flinta, Zsumber, Munó, cica, ló)

Hol találkozunk velük? (sűrű, sötét erdőben, Flinta kastélyának udvarán)

Találtatok a szövegben olyan részleteket ahol megtudjuk, hogyan néztek ki a szereplők? (csak Munóról tudjuk meg, hogy „bombázó” volt)

Vannak – e olyan tulajdonságaik ami a viselkedésükből derül ki? (Flinta gonoszkodik, a fiatalok szeretik egymást, Munó kíváncsi)

Szeretném, ha ezt a félbeszakadt történetet Ti fejeznétek be.

Válasszatok magatoknak párt, akivel közösen dolgozva megalkotjátok a színhelyeket és a szereplőket!

(A gyerekek párokba rendeződnek, megkapják az A/3 – as rajzlapokat, előkészítik a rajzeszközöket.)

A rajzlapot a hosszabbik oldalán hajtsd félbe!

Álló helyzetben tedd magad elé!

A hozzád közelebb eső fél lesz a talajszint. Milyen talajtakaróval találkozott Zsumber és Munó az erdőben? Mi fedhette a talajt Flinta úr kastélyának udvarán? (fű, avar, gombák, kő)

Ha felállítod a rajzlap tőled távolabb eső, felső részét, ott megrajzolhatod a sűrű sötét erdőt, vagy magát a kastélyt.

Ez lesz a meséd háttere.

Osszátok fel egymás között a munkát és alkotás közben gondolatban szőjétek tovább az eseményeket!

A következő dupla óránkon elkészíthetitek a szereplőket és elmondhatjátok a mese végét egymásnak.

A legjobb meséket beküldjük a Szitakötő pályázatára.

(Az óra végéig szabadon választott rajzeszközökkel és az egyéni történethez passzoló elképzeléssel a gyerekek elkészítik a mesék hátterét.)

A félbehajtott rajzlap teret biztosít a figuráknak. A hosszadalmas, aprólékos munka, időt nyújt a pároknak az együtt gondolkodásra.

A 3. – 4. óra menete:

Eszközök:

-       rajztábla

-       gipsz öntvények

-       festőszerszámok

-       olló

-       ragasztó (technocol, vagy cellux)

-       színes ceruza, vagy pasztellkréta

-       A/4 – es méretű rajzlap

Az elkészült hátterek a padra készítve állnak.

Munkaforma:

csoportos (párokban)

Feladat megjelölés:

-       a múlt órán megismertük Zsumber és Munó történetének elejét.

itt az alkalom, hogy a hőseink megelevenedjenek előttünk és a kaland végére érjünk.

Rajzoljátok meg a szereplőket a rajzlapon!

Színezzétek készre őket!

Vágjátok ki, és helyezzétek el a gipszbe állított hurkapálcákon tetszésetek szerint!

(A gyerekek az eredeti párokba rendeződve hozzákezdenek a munkához.

Elhangzik egy felvetés: kifesthetik – e a gipsz öntvényt a fű, vagy az utcakő színeivel? – Igen.

Van, aki a szereplőket rajzolja, van, aki az alapot festi, akadnak, akik felosztják egymás között szereposztás szerint, ki – kit jelenít meg.

A kivágott figurákat többféle módon erősítik a pálcákra.

Pl.: két oldalas – egyik oldal emberi, a másik oldal az elvarázsolt alak.

       egy oldalas – körben, arccal kifelé helyezik el a pálcán az eredeti és az elbűvölt figurákat.

DE! Mindegyik mesemondásnál forgószínpad szerűen változik a szereplők alakja.)

Az elkészült mesehősök benn állnak a megfelelő háttérben.

Az asztalokon és a padlón rendet teremtünk.

Vállalkozó kedv szerint elmondjuk egymásnak a meséket, közben a jelenetnek megfelelően mozgatjuk, vagy állítjuk a figurákat.

Az előadásokat minden esetben tapssal jutalmazzuk.