bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG
Kovaneczné Farkas Andrea
Herbárium készítése

A herbáriumok készítése a növények jobb megismerése céljából került be az oktatási anyagba. Magyarország flórája igen változatos, az egyes növényfajok között is találunk alaktani eltéréseket, így megismerésük izgalmas feladattá válik.


FONTOS! VÉDETT NÖVÉNYEK BEGYŰJTÉSE TILOS!

Begyűjtés előtt a növényhatározók áttanulmányozása szükséges. Védett növényeket csak fotón gyűjtsetek be.

Növények gyűjtése

A növények begyűjtéséhez szükség van néhány eszközre:

fekete-fehér újságpapír
olló
metszőolló
kiskés/kézi ásó a gyökérzet kiemeléséhez
kertészeti kesztyű
gumikesztyű
doboz (termések tárolásához)
zacskó (száraz termések tárolásához)
határozókönyvek

 

A növények begyűjtése:

 

Több lépcsőben zajlik, bizonytalanabb növényfelismerők számára javasolt, hogy először határozzák meg a növényt, majd meggyőződve annak gyűjthetőségéről/gyűjtési tilalmáról, válasszák ki a gyűjtés módját.

Tejnedves növényeket gumikesztyűben, míg szúrós növényeket kertészeti kesztyűben érdemes begyűjteni. A növény kivétele előtt jegyezzük fel a füzetbe annak nevét, sorszámát, határozzuk meg a családot, gyakorlottabbak a fajt is. Fontos, hogy a táblázatunk tetején szerepeljen a vizsgált kunhalom és a település neve is.


A kisebb, általában bojtos gyökérzettel rendelkező növényeket, késsel emeljük ki a földből, a terjedelmesebb vagy hagymás növényeket kézi ásóval tudjuk kiemelni. A tövét számítva a kör középpontjának, a megfelelő sugárban kiemeljük a talajból, majd óvatosan kirázzuk a gyökérzet közül a földet.


Terméseket, hagymákat dobozba gyűjtsünk, felcímkézve azokat a megfelelő sorszámmal, a későbbi azonosítás érdekében.


Írjunk fel mindent, amit észlelünk a növényen: gyökér, szár, levél, virág, termés morfológiai jegyeit, a becsült egyedszámot a terület méretének megadás mellett.



A növényeket rendezzük el gyűrődésmentesen az újságpapírok között, filctollal megjelölve a növény sorszámá. tAz elkészült szárítmányokat aztán az előkészített herbáriumi lapokra (papírboltban készen kapható, de készíthető is) ragasztóval vagy cellux szalaggal rögzítjük.
A herbáriumi lapok kitöltése történhet a növény felragasztása előtt vagy után is.

 

A herbárium adatai minimálisan:

Család latin és magyar neve
Növény latin és magyar neve
Gyűjtés helye
Gyűjtés időpontja
Gyűjtő neve
Sorszám, amelyen rögzítésre került a Gyűjtési naplóban

 

Leghíresebb magyarországi herbáriumok:

 

Melius Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkész a Herbarium az füveknek nevekrôl, természetekrôl és hasznairól című művét a kolozsvári Heltai nyomda adta ki. Az első magyarországi kimondottan botanikai mû. Elsôsorban Adam Lonitzer (Lonicerus) botanikus, orvos és tanár, a Lonicera (lonc) névadója, munkáinak a fordítása (pl. Herbarium 1582), de könyve magyarországi növényeket is tartalmaz. Összesen 627 fajt ismertet. A benne említett magyar növények neve meghaladja a 2000-et . A szerző nem volt botanikus, 28 ismert, javarészt hitvitázó mûve közt ez az egyetlen ilyen tárgyú írás. Olcsó orvosi tanácsadó a flóra megismeréséhez, mivel a képzettség nélküli köznépnek szánta. Egyik nagy erénye a természetes elôfordulási hely és a körülmények jellemzése.

Beythe András, Beythe István fia (1564-1599) szintén református pap, Füveskönyve jórészt szószerinti átvétele Melius 17 év előtt megjelent Herbáriumának, kisebb részben fordítása. Beythe munkájában 270 növényt sorol fel magyar és latin néven, orvosi hatását és alkalmazása módját ismerteti. Beythe műve az akkori időkben divatos, valószínűleg a népnek szánt, növény-orvosságos könyv. Beythe András munkájában több mint negyven olyan magyar növénynév található, melyet más források azelőtt még egyáltalán nem, vagy más értelemben említettek.

17. század


Lippay János (1606-1666) jezsuita pap, nyelvtanár, botanikus, az elsõ magyar pomológus, aki 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján,legismertebb alkotása a Posoni kert című mű.


A könyv három kötetben jelent meg. Az első kötet, vagy ahogy ő nevezi, az első könyv1664-ben Nagyszombaton Virágos kert címmel, a második kötet, a Veteményes kert szintén 1664-ben, de már Bécsben és a harmadik könyv, a Gyümölcsös kert pedig ugyancsak Bécsben 1667-ben, halála után jelent meg. Forrásai, elsôsorban Peter Laurenberg és Giovanni Ferrari munkái voltak, a középpontban azonban Lippay György érsek elméleti és gyakorlati tudása, de mindenekelôtt a díszkertje áll. E munkának külön érdeme, hogy a vadon termô növényekre is kitér. Még a második kiadása idején, l753-ban, azaz kilencven év elteltével is keresett szakkönyvnek számított. Az első könyv 150, a második majdnem 100, a harmadik pedig mintegy 120 fajt és fajtát mutat be, kiemelve ökológiai, botanikai, növényvédelmi és táplálkozástani vonatkozásait.



18-19. század



Ebben az időben dolgozott Kitaibel Pál (1757–1817) is, a magyar tudományos botanika megteremtője, a Kárpát-medence flórájának első nagy felfedezője, leírója és ismertetője. 1802-ben kapott professzori kinevezést. Elõadásokat azonban nem tartott, ehelyett emberfeletti nehézségeket vállalva hatalmas utazásokat tett az ország különbözõ vidékein, összegyûjtötte és leírta növényeit, kõzeteit, megvizsgálta ásványvizeit. Három kötetes főműve Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae címmel (Magyar fordításban: Magyarország ritkább növényeinek leírása és képei) 1799-1812 között Bécsben jelent meg latin nyelven, Waldstein Ádám gróf közreműködésével. A kötetek illusztrátora Schütz János volt, a növények leírását  Kitaibel Pál adta.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek