bla
Hol a fény szórjahol a szél tolja,
hol a hold küldi lila fátyolba,
hol a fülemüle éneke hívja.
 
Buja ág rejtiima rebbenti,
hol aludt éjjelsoha nem sejti –
csak a fekete patak vize tudja.
 
(Szabó Attila: Hajnali lidérc)
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
FÉNYSZÓRÓ
Szigeti Zoltán

Éltető fény

A zöld növények életéhez feltétlenül szükséges fény, víz, tápanyag és a levegőből kapott szén-dioxid meg oxigén
 
Azt már tudjátok, hogy fény kell a fotoszintézishez, a zöld növények szerves anyag termeléséhez. De talán kevésbé ismert, hogy a fény befolyásolja a növények alakfejlődését és helyzetváltoztató mozgásaikat. Bárki megfigyelheti, hogy a szobában tartott növények levelei és hajtásai az ablak felé fordulnak, hiszen így jutnak a legtöbb fényhez. Mivel csak egy irányból kapják a fényt, a növekedési hormonjaik egyenlőtlenül oszlanak el: a fénytől távolabb eső oldalon gyorsabb a növekedés, így a hajtás meggörbülve a fény felé fordul.
 
A Nap fénye különböző színű fénysugarak elegye. Szivárványt eső után látunk, amikor az újra kisütő Nap fénysugarai megtörnek a levegőben lebegő parányi vízcseppeken. A törés miatt alkotó elemeire bomlanak a sugarak. 
 
A látható fény tartománya – mint a szivárvány színei is mutatják – az ibolyától a sötétvörösig terjed. A növényekre ebből a sugárözönből leginkább a kék és a vörös fény hat. Ezt hasznosítják a fotoszintézis során is. Elsősorban a kék fény befolyásolja a növekedés egyes szakaszait, a vörös serkenti a virágzást és szabályozza a fejlődési folyamatot. A zöld fénysugarak nem nyelődnek el: visszaverődésük miatt zöld színűek a levelek.
 
(A folytatás a nyári számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek