Szünetekben jártam az iskola folyosóit, elszántan kutatva a legrosszabb gyerek után. A felsősök között volt pár ígéretes példány, akik lökdösődtek és csúnyán beszéltek, némelyikük cigarettázott is. De egyik sem volt igazán rossz, mert nem láttam sötétséget a tekintetükben.
Várady Judit Az ember számokban
Mindennapjaink a számok körül forognak. Árcédulák, statisztikák, távolságok, sebesség, mennyiség – mindent számokkal fejezünk ki. Számítógépeinkhez, a mindennap használt kütyükhöz például kettes számrendszert használunk.
Vajon milyen számokkal fejezhetjük ki önmagunkat? Kezdjük kívülről: például hány bőrt lehet lehúzni egy emberről? Elöregedett bőrünktől fokozatosan, nagyjából kéthetente szabadulunk meg, így az átlagos emberélet alatt hozzávetőleg kétezerszer váltunk egyedi bőrruhát.
Testünket behálózzák az erek. Ezek mennyisége és hossza elképesztő: 120 000 kilométernyi érhálózatunk kis híján átérné a Naprendszer második legnagyobb bolygóját, a Szaturnuszt. Bőrünk egyetlen négyzetcentiméterét méternyi ér hálózza be. Igazi csoda, hogy elfér bennünk ennyi!
És akkor még nem szóltunk a 300 000 000 000 új sejtről, ami minden felnőttben minden egyes nap termelődik! Vagy nézzük a tüdőnk térfogatát: ha kiterítenénk minden parányi léghólyagot, 120 vagy akár 150 m2-nyi területet lefedhetnénk vele: elég lenne egy családi ház padlózatára. Ez azért is meglepő, mert külső bőrfelületünk kevesebb, mint két négyzetméter.
Húsznál több kémiai elem építi fel az embert, vasból például annyit tartalmazunk, amiből kijönne egy karórába való parányi csavar. Csontjaink jó állapotához és sok egyébhez kell a kálcium, amiből 1–1,2 kilónyit hordoz testünk.
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|