bla
Két szín zenél, beszél párban,
ha érzed, meg is érted,
színtől színig száll a szó.
 
[Horgas BélaSzínjátékok]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
SZELLEMVASÚT
Levendel Júlia

színes századokon át

Gyakorlott szellemvasutazókként megtehetjük, hogy a lehető leggyorsabb közlekedési eszközzel – gondolatunk, képzeletünk segítségével – immár ne egyetlen helyszínre és ne egyetlen szereplőhöz érkezzünk. Játékunkban úgyis elrugaszkodtunk már a fizikai valóságtól, s a fénysebességet is meghaladva száguldottunk, most hasítsunk még merészebben –, de ne esztelen vadsággal! Minél kanyargósabbra vesszük gondolatunk útját, annál figyelmesebben és felkészültebben kell nekivágnunk, hisz mit sem ér a gyorsaság, ha nincs mód közben szemlélődni és töprengeni. 
 
Ezúttal több, különböző korban és egymástól térben is messze alkotó hőst látogatunk meg. 
De mindenekelőtt meg kell értenünk, mennyire másként foglalkoztatja az embereket ugyanaz a jelenség. Van, aki szívesen bámészkodik egy utcai balesetnél, más borzongva elmenekül. Van, aki megijed és sápadtan dadog, ha felelnie kell, más meg látszólag gondtalanul játssza a lazát, folyamatos szövegelésével elkápráztatja a tanárt. Az eltérő viselkedésmódokból nemigen következtethetünk a jellemre, még kevésbé a tudásra
 
Az egyes ember magatartását, stílusát sok minden alakítja – például a korabeli szokások is. A legalap-vetőbb és legősibb élmények, noha sok ezer éve változatlannak tűnnek, koronként egészen másképp mutatkoznak a máshogyan érző embereknek. 
 
Gondold csak el, hogy az ősidőkben is látták a Napot, a Holdat, a végtelenbe nyúló, nyugodt tengert, máskor meg, ahogy háborog és hatalmas hullámai hajóflottákat pusztítanak el. Láttak tüzet és havat, eső után szivárványt, s ahogy a fénycsóvában táncolnak a levegőben szálló porszemek. Őseinknek is káprázott a szeme az üvegdarabon vagy fegyveren megcsillanó fénytől, víztükrökben bámulták saját arcukat. Bizonyára az emberrel egyidős az ámulat, hogy a fény láthatóvá és mindjárt sokszínűvé teszi a világot. 
 
Honnan van fény? Hogy keletkeznek a színek? A kék mitől kék és a piros mitől piros? Vajon amit én pirosnak látok, azt mindenki ugyanolyannak észleli? Ha a kéket meg a sárgát keverjük, miért lesz különböző árnyalatú zöld?  
 
Mindig is voltak tudományos viták, az idő haladtával egyik gondolkodó cáfolta elődei állításait, aztán újabb megfigyelők és kísérletezők megingatták az ő sokáig korszerűnek tartott nézeteit is – különös módon a meghaladott tanítások mégis beépültek az ember tudáskészletébe. A jelentős gondolatokban lehet pontatlanság vagy tévedés, de többnyire a lényeg hagyományozható és tovább építhető.
 
A 17-18. században élt Isaac Newton (ejtsd: ájszek nyúton) felismerései talán minden tudósnál nagyobb hatással változtatták meg az ember világképét. Visszahúzódó, betegeskedő, ingerlékeny ember volt, de életében is valóságos legenda, megfellebbezhetetlen tekintély. Ő meg büszke szerénységgel mondta, hogy ha sikerült talán messzebbre látnia, mint másoknak, ezt elődeinek köszönheti, évszázadok tudósainak, akiknek fölállhatott a vállára. 
 
 
(A folytatás a tavaszi számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek