![]() |
Nagy Krisztina Van véleményem. Van véleményed?
1523-ban az Angol Parlament elnöke, Morus Tamás, arra kérte a királyt – VIII. Henriket –, ne fenyegesse büntetés a parlament tagjait, ha lelkiismeretük szerint szabadon mondják el véleményüket, még akkor sem, ha az eltér a királyétól. Ez volt az első dokumentum, ami a véleménynyilvánítás szabadságát megfogalmazta, és egyértelművé tette, hogy nagyobb szabadságban jobb döntések születhetnek. Korábban azonnali halál várt a királyt bírálóra – ahogy Arany János is megörökítette A walesi bárdokban:
Elhullt csatában a derék –
No halld meg, Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd…
Morus Tamás javaslata után még sok évnek kellett eltelnie, hogy általánosan elfogadottá váljon és a törvényekbe is bekerüljön a szólás és a sajtó szabadsága. Magyarországon az 1848-as márciusi forradalom egyik legfőbb követelése a cenzúra eltörlése volt. A márciusi ifjak azt akarták elérni, hogy az újságokat a megjelenésük előtt ne kelljen a cenzori hivatallal engedélyeztetni, hanem az újságírók és a szerkesztőségek szabadon dönthessenek arról, mi jelenjen meg a lapokban. A forradalom leverése után a cenzúra különböző formákban sokáig fennmaradt, a szabad sajtó és média csak az 1990-es rendszerváltást követően valósult meg.
Miért fontos a véleménynyilvánítás szabadsága?
Mert valamennyiünk érdeke, hogy minél több vélemény, gondolat megjelenjen a problémák megoldásakor. A vélemény-nyilvánítás szabadsága mindenki számára jogot ad, hogy beleszólhasson környezete dolgaiba. Ha elmondhatom a véleményemet, egyúttal részt veszek a közös ügyekben. Amikor az országgyűlés vagy az önkormányzat képviselőit megválasztják, az állampolgárok kifejezik véleményüket. Persze ma sem örül mindenki a vélemény szabadságának, mert az néha nagyon bántó, sőt, sértő lehet. És sokan azt sem szeretik, ha kiderül róluk az igazság. Ezért a szólásszabadságot védeni kell; törvényekkel biztosítani, hogy senkit ne érhessen bántódás azért, mert elmondta a véleményét. Ami nem jelenti, hogy nincs felelősségünk a gondolatok kimondásakor. A súlyosan sértő, megalázó nézetek hangoztatása vagy a rágalmazás tilos! A hazugságok állítása miatt bírósághoz lehet fordulni.
Miért fontos a média szabadsága?
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|