Magamtól, magadtól önként, énként
Draskovits Mariann | Maros Krisztina Indián nyár
KEDD
Ma kihirdették az Ötödikes Önkéntes Napok csoportbeosztását: én az idősek otthonába megyek, Dóri parkot takarítani. Vivien apukája állítólag kiverte a balhét, hogy az ő lánya csakis az állatkerti csoportba kerülhet, úgyhogy ennyit a sorsolásról. Bárcsak egyszer Apa is kiverné a balhét.
SZERDA
Egész délelőtt az Indián Nyár Aktív Szeniorház nevű helyen voltam, ami igazából öregek otthona, csak ilyen fura neve van. A konyhán segítettem, s ez jól jött, mert Anya megint üzleti úton van, Apa pedig elfelejtett uzsonnát csomagolni. Egyébként jobb a menza, mint a suliban, csupa finomságból lehet választani, és nem muszáj sorban állni, ha kell, kiviszik az ebédet. Ma ez volt az önkéntes csoportunk feladata. A végén már minden néni az asztalhoz rendelte az ebédjét, hogy megnézhessen minket. Az egyikük megkérdezte, hogy hívnak, és amikor mondtam, hogy Zsófinak, azt mondta, az ő unokája is Zsolti. Dóri szerint nem nézek ki fiúnak, de azért elkezdem növeszteni a hajam. Volt egy néni, akinek háromféle fogást kellett az asztalához vinnem, és mind a háromszor nagyon szigorúan nézett. Remélem, nem lógott bele a kezem a tányérjába.
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|