A sötétség világában Éjszakai bútorszörnyek között is eljön Az álmok királynője, az Álomhozó, s máris A drámák bölcsőjénél vagyunk. Horgonyt le! Nézzük együtt Gadányi Jenő képeit! A polisz polgára, Az igazságot tévő Rózsasándor társaságában. Aztán a Szellemvasút… avagy a nőnevelés szabadcsapata elröpít egy Boszorkánykonyhába, ahol a Tintahal rokona Egérszámtant és Az ékesszólás tudományát oktatja Madár Úrnak. De kürtöl a posta. Viszont Nem jön senki. Az Időjáték…szerint Rákóczi kémek és kalózok közt 1712-ben fölfedi A ház titkait.
 |
Illés Györgyi Az ékesszólás tudománya Az utóbbi hónapokban együtt kalandoztunk a beszédtechnika világában, s míg játszottunk, azon gondolkoztam, vajon tudod-e, mindez mire való, mi az igazi értelme annak, amit tanultunk. Az emberek egymás közti kommunikációja nagyon fontos. Azt hiszem, sok baj elkerülhető volna, ha mindenki megtanulna pontosan, érthetően, szépen fogalmazni, ismerné a másik ember jelzéseit, és azokra megfelelően válaszolna. A kommunikációnk legfontosabb eleme a beszéd, de – hiszen már tudod – nemcsak szavakkal, hanem a testtartásunkkal, mimikánkkal, gesztusainkkal is kommunikálunk.
Az ókorban a kommunikáció és a beszédtechnika tudománynak és művészetnek számított. Az ékesszólás tudományát retorikának nevezzük, története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Eredetileg a perbeszédek megírására és hatásos előadására használták, aztán az iskolai oktatásba is bekerült. Mindenkinek kötelező volt retorikát tanulni, ha nyilvánosan fel akart szólalni, ha vitatkozott vagy érvelt. A demokrácia gyakorlásának, a szabad vélemény kinyilvánításának az élő beszéd volt szinte az egyetlen módja. A mai fejlett technika segítségével számtalan lehetőségünk van, hogy sok csatornán – internet, televízió, rádió, telefon – kifejezzük magunkat. Ez nem azt jelenti, hogy a retorika elveszti jelentőségét, sőt, egyre több eszközt használunk a megszólaláskor. Másképp beszél valaki nagy tömeg előtt, szabadtéren, mint egy televíziós vitában.
Te is használod a retorika tudományát, például amikor felelsz vagy kiselőadást tartasz az iskolában! Ugye, előfordult már, hogy otthon jól megtanultad a leckét, de amikor meg kellett szólalni a tanár és az osztály előtt, már nem ment olyan folyékonyan? Van olyan logofóbiás, azaz beszédtől félő ember, aki hiába tudja, mit szeretne elmondani, képtelen összefüggően, érthetően beszélni. Mindenkinek fontos, hogy mielőtt nyilvánosan megszólal, ne csak magában gondolja át a mondandóját, hanem gyakoroljon, fogalmazzon hangosan!
Nézzük meg, mire van szükséged, ha a retorika szempontjai szerint akarsz felkészülni egy iskolai feleletre!
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|