Hogy mit láttam? Elmondhatom. Kövér, zöld malacot A fény útján és Szembeötlő különbségeket A szem üvege – az üveg szeme, és A lélek ablaka között. Láttam még a Fénysebességű információk szerint Változatok egy témára jelölés alatt A folyók szelíd óriását, A vad fusztra harapását és Kmetty János képeit. Az állatok kiáltványa pedig azt tudatja, hogyA beszéd: zene! és Szőrös bőrös meg a többiek a Titkok társaságának tagjai, és az Időjáték Moszkva kiürítésének 1812-es tényeit sorolja. De mit mond Kincskutató Janus? Hogy Enyém, tiéd, miénk a Szellemvasút… avagy a gyógyítás szenvedélye.
 |
HOGY MIT LÁTTAM? ELMONDHATOM.
Jólesz György A közepén
Kint jártam a fénylő kertben, vibráló, párás melegben. Csönd honolt a hegyoldalban, vagyis csak duruzsolt halkan az a száz dalú lélegzet, mely nélkül nyár nem létezhet.
Méhek, dongók zengő raja, szél nyárfáktól fésült haja, harangszó messzi toronyban; kondul és el is hal nyomban. És a csöndek lenn a réten: békák már nem, tücskök még nem.
Úgy volt s mégis más, mint tavaly. Integetett ezernyi gally, bizalmasan súgta titkát, mosolyogtak nagy és kis fák. Virágjuk immár emlék lett, gyümölcsük még csak ígéret.
Mintha árnyék libbenne át a tájon, sóhajt a világ, mert egy hosszú pillanatra mozdulatlanul maradna. Képpé válik a táj, igen, félúton a nyár megpihen. |