Vizet áraszt, vihart kavar a Tavaszvita – Tudod, honnan fúj a szél? A Lépkedő szélevők, Szél szárnyán érkezők A szivárványszínű selyemzsinór mentén látják A víziló fogyókúrájának vízióját, ha Nézzük együtt Bálint Endre képeit! És akkor eljutunk a Fényben A Titanicig, a Moszkitótól a Tinizümmig, a Kicsi, a kisebb és a törpék közé, A nyúl, a jászol és a gát vidékére – valamennyi: Enyém, tiéd, övé. Ez a Szellemvasút – avagy az átváltozás öröme. A Varázsló a lakodalomban azt kéri: Nyelveljünk! Agyas vagy? Hallás és figyelem kell, s a Különös háziállatok meg a Szitakötőszótár, Sári és Nemszemétke, valamint Szent György, szép vitéz segít.
 |
Kricsfalussy Beáta Szél szárnyán A sárkányeregetés nem gyerekjáték! Sőt, több felnőtt reptet sárkányt, mint gyerek. Világszerte népszerűek a sárkányfesztiválok és -versenyek, sok sárkánymúzeum is van, ahol több ezer sárkányt tekinthetnek meg a látogatók. Különböző méretű, alakú és fajtájú sárkány létezik, és mindegyiknek más és más a reptetési módja. A készítők igyekeznek megtalálni a különböző szélviszonyokhoz az ideális formát és szerkezetet. És persze próbálnak újabb és újabb rekordokat felállítani. Évről-évre egyre nagyobb sárkány reptetésével kísérleteznek. Eddig a közel két teniszpálya nagyságú 42x25 méteres sárkány tartja a világrekordot, a legkisebb sárkány 5 milliméter, a leghosszabb pedig 1034 méter! A rekord feltétele, hogy legalább 20 percig a levegőben maradjon a sárkány. A leghosszabb reptetési idő 180 óra, a világrekordot tartó reptetési magasság 3801 méter. Nem is olyan régen rekordot állítottak fel az egyszerre reptetett sárkányok számával, ami elérte a 13 000 darabot!
A kiegyensúlyozott repülés alapfeltétele, hogy a központi tengelyhez viszonyítva mindenhol egyforma legyen a súly. A felemelkedéshez pedig olyan erősségű szélre van szükség, ami legyőzi a sárkányra ható gravitációs erőt. Képzelheted, milyen erős szél kell azokhoz a japán sárkányokhoz, amelyeknek a súlya több mint 2 tonna!
A formák és díszítések a különböző kultúrákra jellemzőek. Régen legendák, elbeszélések ihlették a díszítőket. De sárkányokat reptettek a jó termés reményében, vagy hogy elűzzék az ártó szellemeket vagy kiengeszteljék az isteneket. Napjainkban számos ázsiai országban ajándékoznak sárkányt a jó szerencse, a boldogság, a gazdagság jelképeként. A kínaiak meg úgy tartják, a magasban reptetett sárkány nézése javítja a látást.
A sárkányeregetés keletkezése és pontos ideje nem ismert. Az első írásos emlék Kínából származik körülbelül i. e. 200-ból, tehát több mint 2000 éve is reptettek már sárkányt! Használata az idők folyamán egész Ázsiában elterjedt és igen népszerű lett. Régi japán legenda szól egy tolvajról, aki a magasba emelő sárkány segítségével próbálta megszerezni az aranyszobrokat egy kastély tetejéről, de elfogták és szigorúan megbüntették. Japánban néhány szentély és templom építésénél sárkányokat használtak a tetőcserepek és más anyagok magasba szállítására.
(A folytatás a tavaszi számban olvasható) |