Volt egyszer egy malom, Cerka Cofli és Orna Mentika járatta, A tevegyomortól a sajthárfáig mindent megőrölt, és beszélni is tudott. Kérdezte, hogy Mekkora a digitális lábnyomod? Újhold, új király idején, amikor A visszatérés ígérete teljesült és A másik szárnyas ló is megjelent, méghozzá Kővé vált lábnyomok mentén, a Régi históriák szerint Veronika ezt válaszolta: “Én vagyok ti.” És akkor… megcsinálták a boszorkánykását, a Szitakötőszótár meg a Szóról szóra recepjére. Közben elkészült a Kávémese is, beindult a Szellemvasút, a Szójátszótéren pedig így szólt A vadász és a medve: Mondhatta volna szebben. Nem maradt más hátra, mint hogy Nézzük együtt – Szőnyi István képeit.
Kricsfalussy Beáta VLVNQÜLUDÜ Küldtetek már titkosírással üzenetet? Ha még nem, itt az alkalom, hogy megismerjetek néhány titkosítási módszert.
A titkosírás, más néven kriptográfia (a görög kryptós/ejtsd: kriptosz, rejtett/ és gráphein /ejtsd: gráfein, írni/ szavakból) több ezer éves, kódok és rejtjelek előállításával és megfejtésével foglalkozó tudomány. A 20. század kezdetéig általában valamilyen íróeszközt és papírt, esetleg egyszerűbb mechanikai eszközt használtak a rejtjelezők.
A titkosírás egyik fajtája a behelyettesítés, amikor a szöveg minden betűjét egy másik betűvel helyettesítjük. Ilyen például az atbasmódszer, amelyet eredetileg a 22 betűs héber ábécére alkalmaztak: az ábécé első betűjét az utolsóval, a másodikat az utolsó előttivel cserélték fel, és így tovább, míg a teljes ábécé megfordult. (Innen kapta az atbasnevet is, mert a héber ábécében első alefből az utolsó tavlesz, a második betből az utolsó előtti sin.)
Ha a magyar ábécét némileg egyszerűsítve elhagyunk néhány hosszú magánhangzót, és a kéttagú mássalhangzókat tagonként írjuk, a SZIA: GAQZ.
Fejtsétek meg: ESÁÜG DZSÁ!
Julius Caesar (ejtsd júliusz cézár) az i. e. 1. században a gallok elleni háborúban dolgozta ki a betûeltolásos módszert. A titkosított ábécét az eredetihez képest három betûvel elcsúsztatta. Egyszerûsített ábécénkben így az A-ból C, az Á-ból D lesz, és így tovább.
Tehát a KECSKEBÉKA: NGÉÜNGEHNC
A számokat írjátok egybe! Megfejtéskor tagoljátok kétjegyû számokká a sort!
Az elsô és a második világháborúban több országban készítettek mechanikus kódoló gépet, amivel gyorsan és könnyen titkosíthatták az üzeneteket. De a különbözô titkosszolgálati módszerek segítségével, például a gépek vagy kódkönyvek megszerzésével ezeket a kódokat is feltörték, és megfejtésük jelentôsen befolyásolta a háborúk kimenetelét és hosszát.
|